Az utols\u00f3 vacsor\u00e1n hangzik el ez az ige. J\u00e9zus tan\u00edtv\u00e1nyaival \u00f6sszegy\u0171lt az asztal k\u00f6r\u00fcl, \u00e9pp az el\u0151bb mosta meg a l\u00e1bukat. N\u00e9h\u00e1ny \u00f3ra m\u00falva elfogj\u00e1k, hal\u00e1lra \u00edt\u00e9lik \u00e9s keresztre fesz\u00edtik. Amikor m\u00e1r csak kev\u00e9s id\u0151 van h\u00e1tra \u00e9s k\u00f6zel a c\u00e9l, akkor szok\u00e1s elmondani a legfontosabb dolgokat, amit az emberek \u201ev\u00e9grendeletk\u00e9nt\u201d hagynak. J\u00e1nos evang\u00e9liuma ennek kapcs\u00e1n nem az Eucharisztia alap\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l, hanem ehelyett a l\u00e1bmos\u00e1st \u00edrja le. \u00c9s ennek f\u00e9ny\u00e9ben kell \u00e9rtelmezn\u00fcnk az \u00faj parancsot. J\u00e9zus el\u0151sz\u00f6r cselekszik \u00e9s csak azut\u00e1n tan\u00edt, ez\u00e9rt tud tekint\u00e9llyel sz\u00f3lni.<\/p>\n
A felebar\u00e1t ir\u00e1nti szeretet parancsa m\u00e1r az \u00d3sz\u00f6vets\u00e9gben is szerepelt: \u201eSzeresd felebar\u00e1todat, mint saj\u00e1t magadat\u201d (Lev 19,18). J\u00e9zus ennek egy \u00faj aspektus\u00e1ra vil\u00e1g\u00edt r\u00e1, a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6ss\u00e9gre: a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s szeretet teremti meg \u00e9s jellemzi a tan\u00edtv\u00e1nyok k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9t.<\/p>\n
Ez a szenth\u00e1roms\u00e1gos, isteni \u00e9letben gy\u00f6kerezik, amelyben a Fi\u00fanak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en az ember is osztozni k\u00e9pes. Chiara Lubich egy p\u00e9ld\u00e1t eml\u00edt, egy k\u00e9pet, amely sz\u00e1munkra is megvil\u00e1g\u00edtja ezt: \u201eJ\u00e9zus ugyanis amikor a f\u00f6ldre j\u00f6tt, nem a semmib\u0151l j\u00f6tt, mint mi, hanem a Mennyb\u0151l. \u00c9s mint egy bev\u00e1ndorl\u00f3, amikor egy t\u00e1voli orsz\u00e1gba \u00e9rkezik, alkalmazkodik ugyan az \u00faj k\u00f6rnyezethez, de meg\u0151rzi saj\u00e1t szok\u00e1sait, saj\u00e1t \u00f6lt\u00f6z\u00e9k\u00e9t viseli, \u00e9s tov\u00e1bbra is besz\u00e9li a saj\u00e1t nyelv\u00e9t, \u00edgy J\u00e9zus is k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl alkalmazkodott a f\u00f6ldi, az emberi \u00e9lethez, de \u2013 mivel Isten volt \u2013 mag\u00e1val hozta a szenth\u00e1roms\u00e1gi \u00e9letet, \u00e9s ez a szeretet, a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s szeretet”[1]<\/a>.<\/p>\n Itt bepillanthatunk J\u00e9zus \u00fczenet\u00e9nek a l\u00e9nyeg\u00e9be, amely az els\u0151 kereszt\u00e9ny k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek frissess\u00e9g\u00e9t id\u00e9zi, \u00e9s amely ma is a jellegzetess\u00e9ge lehet a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 csoportjainknak, szervezeteinknek. Ahol megval\u00f3sul a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6ss\u00e9g, ott megtal\u00e1ljuk az \u00e9let\u00fcnk \u00e9rtelm\u00e9t, \u00e9s er\u0151t mer\u00edt\u00fcnk, hogy a f\u00e1jdalmas \u00e9s szenved\u00e9ssel teli pillanatokban is tov\u00e1bbmenj\u00fcnk, t\u00e1maszt tal\u00e1lunk az elker\u00fclhetetlen\u00fcl ad\u00f3d\u00f3 neh\u00e9zs\u00e9gekben, \u00e9s \u00f6r\u00f6met tapasztalunk.<\/p>\n Nap mint nap sok kih\u00edv\u00e1ssal kell szemben\u00e9zn\u00fcnk: a j\u00e1rv\u00e1ny, a sz\u00e9th\u00faz\u00e1s, a szeg\u00e9nys\u00e9g, a harcok: k\u00e9pzelj\u00fck csak el egy pillanatra, hogy mi t\u00f6rt\u00e9nne, ha siker\u00fclne a mindennapokban megval\u00f3s\u00edtanunk ezt az ig\u00e9t. \u00daj t\u00e1vlatokat nyitna, felt\u00e1rulna el\u0151tt\u00fcnk Isten terve az emberis\u00e9gr\u0151l, \u00e9s ez rem\u00e9nnyel t\u00f6ltene el. De ki akad\u00e1lyoz meg abban, hogy fel\u00e9bressz\u00fck magunkban ezt az \u00c9letet,<\/p>\n \u00e9s testv\u00e9ri kapcsolatokat \u00e9p\u00edts\u00fcnk, melyeket kiterjeszthet\u00fcnk az eg\u00e9sz vil\u00e1gra?<\/p>\n M\u00e1rta fiatal \u00f6nk\u00e9ntes, aki fogvatartottakat k\u00e9sz\u00edt fel az egyetemi vizsg\u00e1ra. \u201eAmikor j\u00e1rni kezdtem a b\u00f6rt\u00f6nbe, az volt a benyom\u00e1som, hogy ezek az emberek nagyon t\u00f6r\u00e9kenyek \u00e9s tele vannak f\u00e9lelmekkel. Kapcsolatokat kezdtem \u00e9p\u00edteni, el\u0151sz\u00f6r szakmailag, azt\u00e1n bar\u00e1tilag is, a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s tisztelet \u00e9s meghallgat\u00e1s talaj\u00e1n. Hamar meg\u00e9rtettem, hogy nem csak \u00e9n seg\u00edtem a rabokat, hanem \u0151k is t\u00e1mogatnak engem. \u00c9ppen felk\u00e9sz\u00edtettem az egyik di\u00e1kot egy vizsg\u00e1ra, amikor meghalt az egyik rokonom, \u0151 pedig \u00e9pp akkor kapta meg a b\u00edr\u00f3s\u00e1gi v\u00e9gz\u00e9st az el\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9r\u0151l. Mindketten neh\u00e9z id\u0151ket \u00e9lt\u00fcnk. Az \u00f3r\u00e1k alatt l\u00e1ttam, hogy nagy f\u00e1jdalom forrong benne, amelyet siker\u00fclt megosztania velem. Egy\u00fctt hordoztuk ezt a szenved\u00e9st, \u00e9s ez seg\u00edtett tov\u00e1bbmenni. A vizsga ut\u00e1n odaj\u00f6tt hozz\u00e1m, megk\u00f6sz\u00f6nte, \u00e9s azt mondta, hogy n\u00e9lk\u00fclem nem siker\u00fclt volna. Egyr\u00e9szt a csal\u00e1domban v\u00e9get \u00e9rt egy \u00e9let, m\u00e1sr\u00e9szt pedig \u00e9reztem, hogy itt siker\u00fclt megmentenem egy m\u00e1sikat. Meg\u00e9rtettem, hogy a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6ss\u00e9gb\u0151l igazi kapcsolatok sz\u00fclethetnek, bar\u00e1ts\u00e1g \u00e9s m\u00e9ly tisztelet\u201d[2]<\/a>.<\/p>\n Letizia Magri<\/p>\n [1]<\/a> C. Lubich, Maria trasparenza di Dio, Citt\u00e0 Nuova, Roma 2003, pp. 72\u201373.<\/p>\n [2]<\/a> v\u00f6. http:\/\/www.unitedworldproject.org\/workshop\/unesperienza-al-di-la-delle-sbarre-relazioni-di-cura-reciproca\/<\/a><\/p>\n<\/div><\/div><\/div>\u201e\u00daj parancsot adok nektek: szeress\u00e9tek egym\u00e1st!\u201d<\/strong><\/h4>\n
\u201e\u00daj parancsot adok nektek: szeress\u00e9tek egym\u00e1st!\u201d<\/strong><\/h4>\n