![](\"https:\/\/focolare.ro\/wp-content\/uploads\/2022\/01\/Pasquale_foresi.jpeg\" "\\"Pasquale_foresi\\"")
<\/span><\/div>PASQUALE FORESI<\/strong><\/h2><\/div><\/div><\/div>Pasquale Foresi 1929 ben sz\u00fcletett egy Livorno-i kereszt\u00e9ny csal\u00e1dban. \u00c9desapj\u00e1t, Palmiro Foresi-t, 1946-ban a kereszt\u00e9nydemokrata p\u00e1rt k\u00e9pvisel\u0151j\u00e9nek v\u00e1lasztj\u00e1k k\u00e9t alkalommal. Pasquale 14 \u00e9vesen elsz\u00f6kik otthonr\u00f3l, hogy csatlakozzon egy \u00faj Olaszorsz\u00e1g\u00e9rt harcol\u00f3 ellen\u00e1ll\u00e1si mozgalomhoz. Abban az id\u0151szakban kezd meg\u00e9rni benne a paps\u00e1gra val\u00f3 hivat\u00e1s gondolata. Hazat\u00e9r\u00e9se ut\u00e1n a Pistoia-i egyh\u00e1zmegye szemin\u00e1rium\u00e1ba jelentkezik, id\u0151k\u00f6zben odak\u00f6lt\u00f6zik a csal\u00e1dja is, azut\u00e1n R\u00f3m\u00e1ba megy a Gregori\u00e1na P\u00e1pai egyetemre. \u00c1m \u00fagy t\u0171nik, hogy ez az \u00e9let nem felel meg teljesen az elv\u00e1r\u00e1sainak.<\/p>\n
\u00c9desapja ek\u00f6zben megismerkedik Igino Giordani k\u00e9pvisel\u0151vel aki bemutatja neki Chiara Lubichot. Foresi urat nagyon meg\u00e9rinti a fiatal l\u00e1ny evang\u00e9liumi radikalit\u00e1sa. A hiteles kereszt\u00e9nys\u00e9get keresve szeretne vele tal\u00e1lkozni \u00e9s egy tal\u00e1lkoz\u00f3t szervez, ahova megh\u00edvja a v\u00e1ros katolikus elitj\u00e9t. Chiara nem tud r\u00e9szt venni szem\u00e9lyesen, elk\u00fcldi Graziella De Luca-t, az egyik els\u0151 t\u00e1rsn\u0151j\u00e9t, aki t\u00e9vesen egy nappal k\u00e9s\u0151bb \u00e9rkezik Pistoiaba, mint ahogy v\u00e1rt\u00e1k. Pasquale fogadja \u0151t \u00e9s tiszta udvariass\u00e1gb\u00f3l elkezdi k\u00e9rdezni a lelki tapasztalatair\u00f3l. M\u00e9lyen meg\u00e9rinti, amit hall \u00e9s k\u00e9ri, hogy tal\u00e1lkozhasson Chiar\u00e1val.<\/p>\n
Ez 1949 kar\u00e1csony\u00e1n k\u00f6vetkezik be Trentoban, \u00e9s nem sokkal ut\u00e1na Pasquale eld\u00f6nti, hogy csatlakozik a Fokol\u00e1re mozgalom els\u0151 f\u00e9rfi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9hez R\u00f3m\u00e1ban. Itt meger\u0151s\u00f6dik hivat\u00e1s\u00e1ban \u00e9s \u00fajra \u00e9rzi, hogy visszat\u00e9r a paps\u00e1gra val\u00f3 elhivatotts\u00e1ga is. \u00cdgy mes\u00e9l err\u0151l: Nem egy, a t\u00f6bbin\u00e9l szebb \u00e9s szentebb vall\u00e1sos szervezetbe l\u00e9ptem be, hanem egy olyan kereszt\u00e9ny, vall\u00e1sos \u00e9s t\u00e1rsadalmi forradalomnak lettem r\u00e9szese, amely megv\u00e1ltoztathatja az egyh\u00e1zat \u00e9s a t\u00e1rsadalmat. 1954-ben \u0151 lesz az els\u0151 fokolarino pap.<\/p>\n
Chiara k\u00fcl\u00f6n\u00f6s \u00f6sszhangot \u00e9rez Pasquale-val \u00e9s arra k\u00e9ri, hogy osztozzon vele a mozgalom vezet\u00e9s\u00e9ben.<\/p>\n
M\u00e9ly teol\u00f3giai ismereteinek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en Pasquale Foresi felismeri Chiara megsejt\u00e9seinek teol\u00f3giai \u00e9s doktrin\u00e1lis jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t \u00e9s a mozgalom k\u00e9pvisel\u0151j\u00e9v\u00e9 v\u00e1lik az Egyh\u00e1zzal val\u00f3 kapcsolatokban, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen amikor a Szentsz\u00e9k elkezdi tanulm\u00e1nyozni a sz\u00fclet\u0151ben lev\u0151 Mozgalmat.<\/p>\n
Foresi atya f\u0151 feladata az volt, hogy seg\u00edtse Chi\u00e1r\u00e1t, hogy az egys\u00e9g karizm\u00e1j\u00e1t konkr\u00e9t m\u0171vekben megval\u00f3s\u00edthassa: a Firenze melletti, tanus\u00e1gtev\u0151 Loppiano v\u00e1roska, a Citta Nuova kiad\u00f3, a Sophia Egyetemi Int\u00e9zet, amely 2007-ben Loppiano-ban kap helyet.<\/p>\n
\u201eEgy adott pillanatban \u00fagy \u00e9reztem – mes\u00e9lte – hogy az \u00e9letemben mindent rosszul cselekedtem, \u00e9s hogy k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen azok a pozit\u00edv dolgok amikhez hozzaj\u00e1rulhattam az eny\u00e9mek voltak \u00e9s nem Isten\u00e9. \u201d Egy lelki v\u00edv\u00f3d\u00e1s id\u0151szaka, amelyet Isten r\u00e9sz\u00e9r\u0151l megtiszt\u00edt\u00f3 kegyelemk\u00e9nt \u00e9l meg. Ez a lelki pr\u00f3bat\u00e9tel a fizikai j\u00f3l\u00e9t\u00e9re is r\u00e1nyomja b\u00e9lyeg\u00e9t, ugyanakkor ebben az id\u0151ben teljesednek ki azok a m\u0171vek, amelyeket Chiara r\u00e1b\u00edzott mint t\u00e1rsfelel\u0151sre.<\/p>\n
A T\u00e1rsadalom teol\u00f3gi\u00e1ja, a Besz\u00e9lget\u00e9s a fokolarinikkel c\u00edm\u0171 k\u00f6tetei vonatkoz\u00e1si pontok a mozgalom m\u00e1s szerz\u0151i sz\u00e1m\u00e1ra is.<\/p>\n
2015. j\u00fanius 14.-\u00e9n bejezte be f\u00f6ldi \u00e9let\u00e9t.<\/p>\n<\/div>
<\/div><\/div><\/div><\/div><\/div>PASQUALE FORESI<\/strong><\/h2><\/div><\/div><\/div><\/span><\/div><\/div>Pasquale Foresi 1929 ben sz\u00fcletett egy Livorno-i kereszt\u00e9ny csal\u00e1dban. \u00c9desapj\u00e1t, Palmiro Foresi-t, 1946-ban a kereszt\u00e9nydemokrata p\u00e1rt k\u00e9pvisel\u0151j\u00e9nek v\u00e1lasztj\u00e1k k\u00e9t alkalommal. Pasquale 14 \u00e9vesen elsz\u00f6kik otthonr\u00f3l, hogy csatlakozzon egy \u00faj Olaszorsz\u00e1g\u00e9rt harcol\u00f3 ellen\u00e1ll\u00e1si mozgalomhoz. Abban az id\u0151szakban kezd meg\u00e9rni benne a paps\u00e1gra val\u00f3 hivat\u00e1s gondolata. Hazat\u00e9r\u00e9se ut\u00e1n a Pistoia-i egyh\u00e1zmegye szemin\u00e1rium\u00e1ba jelentkezik, id\u0151k\u00f6zben odak\u00f6lt\u00f6zik a csal\u00e1dja is, azut\u00e1n R\u00f3m\u00e1ba megy a Gregori\u00e1na P\u00e1pai egyetemre. \u00c1m \u00fagy t\u0171nik, hogy ez az \u00e9let nem felel meg teljesen az elv\u00e1r\u00e1sainak.<\/p>\n
\u00c9desapja ek\u00f6zben megismerkedik Igino Giordani k\u00e9pvisel\u0151vel aki bemutatja neki Chiara Lubichot. Foresi urat nagyon meg\u00e9rinti a fiatal l\u00e1ny evang\u00e9liumi radikalit\u00e1sa. A hiteles kereszt\u00e9nys\u00e9get keresve szeretne vele tal\u00e1lkozni \u00e9s egy tal\u00e1lkoz\u00f3t szervez, ahova megh\u00edvja a v\u00e1ros katolikus elitj\u00e9t. Chiara nem tud r\u00e9szt venni szem\u00e9lyesen, elk\u00fcldi Graziella De Luca-t, az egyik els\u0151 t\u00e1rsn\u0151j\u00e9t, aki t\u00e9vesen egy nappal k\u00e9s\u0151bb \u00e9rkezik Pistoiaba, mint ahogy v\u00e1rt\u00e1k. Pasquale fogadja \u0151t \u00e9s tiszta udvariass\u00e1gb\u00f3l elkezdi k\u00e9rdezni a lelki tapasztalatair\u00f3l. M\u00e9lyen meg\u00e9rinti, amit hall \u00e9s k\u00e9ri, hogy tal\u00e1lkozhasson Chiar\u00e1val.<\/p>\n
Ez 1949 kar\u00e1csony\u00e1n k\u00f6vetkezik be Trentoban, \u00e9s nem sokkal ut\u00e1na Pasquale eld\u00f6nti, hogy csatlakozik a Fokol\u00e1re mozgalom els\u0151 f\u00e9rfi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9hez R\u00f3m\u00e1ban. Itt meger\u0151s\u00f6dik hivat\u00e1s\u00e1ban \u00e9s \u00fajra \u00e9rzi, hogy visszat\u00e9r a paps\u00e1gra val\u00f3 elhivatotts\u00e1ga is. \u00cdgy mes\u00e9l err\u0151l: Nem egy, a t\u00f6bbin\u00e9l szebb \u00e9s szentebb vall\u00e1sos szervezetbe l\u00e9ptem be, hanem egy olyan kereszt\u00e9ny, vall\u00e1sos \u00e9s t\u00e1rsadalmi forradalomnak lettem r\u00e9szese, amely megv\u00e1ltoztathatja az egyh\u00e1zat \u00e9s a t\u00e1rsadalmat. 1954-ben \u0151 lesz az els\u0151 fokolarino pap.<\/p>\n
Chiara k\u00fcl\u00f6n\u00f6s \u00f6sszhangot \u00e9rez Pasquale-val \u00e9s arra k\u00e9ri, hogy osztozzon vele a mozgalom vezet\u00e9s\u00e9ben.<\/p>\n
M\u00e9ly teol\u00f3giai ismereteinek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en Pasquale Foresi felismeri Chiara megsejt\u00e9seinek teol\u00f3giai \u00e9s doktrin\u00e1lis jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t \u00e9s a mozgalom k\u00e9pvisel\u0151j\u00e9v\u00e9 v\u00e1lik az Egyh\u00e1zzal val\u00f3 kapcsolatokban, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen amikor a Szentsz\u00e9k elkezdi tanulm\u00e1nyozni a sz\u00fclet\u0151ben lev\u0151 Mozgalmat.<\/p>\n
Foresi atya f\u0151 feladata az volt, hogy seg\u00edtse Chi\u00e1r\u00e1t, hogy az egys\u00e9g karizm\u00e1j\u00e1t konkr\u00e9t m\u0171vekben megval\u00f3s\u00edthassa: a Firenze melletti, tanus\u00e1gtev\u0151 Loppiano v\u00e1roska, a Citta Nuova kiad\u00f3, a Sophia Egyetemi Int\u00e9zet, amely 2007-ben Loppiano-ban kap helyet.<\/p>\n
\u201eEgy adott pillanatban \u00fagy \u00e9reztem – mes\u00e9lte – hogy az \u00e9letemben mindent rosszul cselekedtem, \u00e9s hogy k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen azok a pozit\u00edv dolgok amikhez hozzaj\u00e1rulhattam az eny\u00e9mek voltak \u00e9s nem Isten\u00e9. \u201d Egy lelki v\u00edv\u00f3d\u00e1s id\u0151szaka, amelyet Isten r\u00e9sz\u00e9r\u0151l megtiszt\u00edt\u00f3 kegyelemk\u00e9nt \u00e9l meg. Ez a lelki pr\u00f3bat\u00e9tel a fizikai j\u00f3l\u00e9t\u00e9re is r\u00e1nyomja b\u00e9lyeg\u00e9t, ugyanakkor ebben az id\u0151ben teljesednek ki azok a m\u0171vek, amelyeket Chiara r\u00e1b\u00edzott mint t\u00e1rsfelel\u0151sre.<\/p>\n
A T\u00e1rsadalom teol\u00f3gi\u00e1ja, a Besz\u00e9lget\u00e9s a fokolarinikkel c\u00edm\u0171 k\u00f6tetei vonatkoz\u00e1si pontok a mozgalom m\u00e1s szerz\u0151i sz\u00e1m\u00e1ra is.<\/p>\n
2015. j\u00fanius 14.-\u00e9n bejezte be f\u00f6ldi \u00e9let\u00e9t.<\/p>\n<\/div>
<\/div><\/div><\/div><\/div><\/div><\/div>IGINO GIORDANI<\/strong><\/h2><\/div><\/div><\/div>Az Olaszorsz\u00e1g-i Tivoliban sz\u00fcletett 1894-ben els\u0151k\u00e9nt a hat gyerek k\u00f6z\u00fcl a szer\u00e9ny anyagi helyzettel rendelkez\u0151 csal\u00e1dban. \u00c9ppen befejezte tanulm\u00e1nyait amikor kit\u00f6rt az Els\u0151 Vil\u00e1ghbor\u00fa \u00e9s Giordani a l\u00f6v\u00e9sz\u00e1rkokban \u00e9li \u00e1t. Nem l\u0151 az ellens\u00e9gre, mivel a kereszt\u00e9nys\u00e9g tiltja az \u00f6l\u00e9st, viszont e b\u00e1tor v\u00e1laszt\u00e1s\u00e1nak \u00e1ra az, hogy \u0151 sebes\u00fcl meg s\u00falyosan. Mik\u00f6zben katonai korh\u00e1zakban kereste a gy\u00f3gyul\u00e1st v\u00e9gezte el az Irodalom \u00e9s Filoz\u00f3fia szakot. 1920-ban \u00f6sszeh\u00e1zasodik feles\u00e9g\u00e9vel, Mya-val, akivel 4 gyermek\u00fck lesz.<\/p>\n
A politikai k\u00f6vetkezetess\u00e9g b\u00e1tors\u00e1ga<\/em> – Giordani egy olyan politikai kult\u00fara tan\u00faj\u00e1nak tekinthet\u0151, amely \u00e9rt\u00e9keli a k\u00f6vetkezetess\u00e9get, a p\u00e1rbesz\u00e9det \u00e9s a b\u00e9keteremt\u00e9st. Giordani, egy a hatalom szor\u00edt\u00e1s\u00e1t\u00f3l is, teljesen szabad ember volt: \u00e9lete ma is kih\u00edv\u00e1s el\u00e9 \u00e1ll\u00edt benn\u00fcnket.<\/p>\nAz els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt csatlakozott az Olasz N\u00e9pp\u00e1rthoz<\/em> \u2013 politikai \u00e9letrajza 1919-ben kezd\u0151dik, amikor az els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt tal\u00e1ljuk, akik v\u00e1laszoltak az \u00faj N\u00e9pp\u00e1rt alap\u00edt\u00f3ja, Don Luigi Sturzo \u201eaz er\u0151s szabadok felh\u00edv\u00e1s\u00e1ra\u201d. A nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u0151tt a Revolta Catolic\u0103 (1925) c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9vel t\u0171nik ki, amely a fasiszta hatalmi rendszerrel szembeni heves ellen\u00e1ll\u00e1sr\u00f3l sz\u00f3l, \u00e9s kem\u00e9nyen viszonyul azokhoz a katolikus csoportokhoz, akik engedtek a rezsim cs\u00e1b\u00edt\u00e1s\u00e1nak. M\u00e1r ebben a sz\u00f6veg\u00e9ben is kijelenti, hogy az emberi egy\u00fctt\u00e9l\u00e9st az egyetemes testv\u00e9ris\u00e9gre kell alapozni. N\u00e9h\u00e1ny hitv\u00e9delmi t\u00e9m\u00e1j\u00fa k\u00f6nyv\u00e9n kereszt\u00fcl dacol kor\u00e1nak ideol\u00f3gi\u00e1ival, \u00e9s al\u00e1h\u00fazza a szolg\u00e1lat \u00e9s a j\u00f3t\u00e9konys\u00e1g lelk\u00fclet\u00e9t, amely \u00e1t kellene hassa a politik\u00e1t \u00e9s a hatalmat.<\/p>\n\u00c9letszents\u00e9g \u00e9s politika<\/em> – Az 1924-es \u00e9s az 1946-os v\u00e1laszt\u00e1sokon jel\u00f6lt. 1946-ban az Alkotm\u00e1nyoz\u00f3 Nemzetgy\u0171l\u00e9s \u00e9s a Kereszt\u00e9nydemokr\u00e1cia r\u00e9sz\u00e9r\u0151l a K\u00e9pvisel\u0151h\u00e1z Parlamenti K\u00f6zgy\u0171l\u00e9s\u00e9nek tagjak\u00e9nt a politik\u00e1ba l\u00e9pve felvet\u0151dik a k\u00e9rd\u00e9s: \u201eLehet-e szent a politikus? E\u0151l\u00e9ptetve az „A N\u00e9p” p\u00e1rt\u00fajs\u00e1g szerkeszt\u0151j\u00e9nek napl\u00f3j\u00e1ban ezt \u00edrja: „ismertetni a szentet, a szents\u00e9get egy szeg\u00e9ny \u00fajs\u00e1gon kereszt\u00fcl; terjeszteni az \u00e9letszents\u00e9get a K\u00e9pvisel\u0151h\u00e1z foly\u00f3s\u00f3j\u00e1n … ki fogja megtenni ezt a csod\u00e1t? ”<\/p>\nHamarosan az \u00faj politikai tapasztalatok sor\u00e1n sok neh\u00e9zs\u00e9gbe \u00fctk\u00f6zik. Hogy ne t\u00e9rjen el a szakmai korrekts\u00e9gt\u0151l azzal, hogy az \u00fajs\u00e1got az \u00e9pp aktu\u00e1lis politikai j\u00e1t\u00e9koknak vesse al\u00e1, \u00fagy d\u00f6nt, hogy lemond igazgat\u00f3i posztj\u00e1r\u00f3l, \u00e9s \u00edgy im\u00e1dkozik: „ez a megal\u00e1ztat\u00e1s arra szolg\u00e1l, hogy \u00fcres lelkemet \u00fajra el\u00e9d helyezzem, Uram.” \u201eF\u00e9lre\u00e9rt\u00e9seket, r\u00e1galmaz\u00e1sokat, g\u00fanyt, elhagyatotts\u00e1got\u201d kell elviselnie, amelyek \u201ecsal\u00f3d\u00e1st \u00e9s keser\u0171s\u00e9get\u201d okoznak sz\u00e1m\u00e1ra; meg\u00e9rti, hogy ezek \u201epr\u00f3bat\u00e9telek\u201d a szentt\u00e9 v\u00e1l\u00e1shoz.<\/p>\n
Megingathatatlan b\u00e9kep\u00e1rti<\/em> \u2013 B\u00e9ke ir\u00e1nti elk\u00f6telezetts\u00e9ge pr\u00f3f\u00e9tikus \u00e9s meggy\u0151z\u0151: pacifista az Els\u0151 Vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa dr\u00e1mai \u00e9veiben, amikor a civil t\u00e1rsadalom megosztott volt a semlegesek \u00e9s az intervencionist\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt. Pacifista az 1920-as \u00e9vek eleje \u00f3ta, amikor bemutatja az Egyes\u00fclt \u00c1llamokat Eur\u00f3p\u00e1nak. Ism\u00e9t b\u00e9k\u00e9t \u00e9s egyetemes testv\u00e9ris\u00e9get akar, amikor – egy h\u00edres 1949-es parlamenti besz\u00e9d\u00e9ben – ragaszkodik az Atlanti Paktumhoz, \u00e9s nemcsak a v\u00e9delem eszk\u00f6zek\u00e9nt \u00e9rtelmezi, hanem az eur\u00f3pai n\u00e9pek, k\u00f6zt\u00fck Oroszorsz\u00e1g k\u00f6z\u00f6tti b\u00e9ke elv\u00e9nek is. A b\u00e9k\u00e9r\u0151l alkotott elk\u00e9pzel\u00e9se k\u00f6zvetlen\u00fcl a szeretet t\u00f6rv\u00e9ny\u00e9b\u0151l, a szolidarit\u00e1s ig\u00e9ny\u00e9b\u0151l, valamint a racion\u00e1lis, t\u00e1rsadalmi \u00e9s gazdas\u00e1gi k\u00f6vetelm\u00e9nyekb\u0151l fakad. A „h\u00e1bor\u00fa gyilkoss\u00e1g” (meg\u00f6li az embert, v\u00e9tve az \u00f6t\u00f6dik parancsolat ellen) „k\u00e9pm\u00e1s\u00e1ban istengyilkoss\u00e1g” (elnyomja az emberben a teremtm\u00e9nyt \u00e9s Isten k\u00e9pm\u00e1s\u00e1t) \u00e9s \u00f6ngyilkoss\u00e1g, mert az emberis\u00e9g k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen manaps\u00e1g, egyetlen organizmus, amely \u00f6nmag\u00e1t puszt\u00edtja el ha konfliktusokba keveredik.<\/p>\nOlyan ember, aki gyakorolja a b\u00e9k\u00e9t amellett, hogy pr\u00e9dik\u00e1lja. Eml\u00e9ksz\u00fcnk r\u00e1 p\u00e1rbesz\u00e9dei \u00e1ltal az 1950-es \u00e9vek elej\u00e9r\u0151l, az \u00e1ltala vezetett \u00fajs\u00e1gok lapjair\u00f3l, a kommunista vil\u00e1g k\u00e9pvisel\u0151ivel, p\u00e9ld\u00e1ul a mil\u00e1n\u00f3i Unitate \u00fajs\u00e1g igazgat\u00f3j\u00e1val, Davide Lajoloval azokban az \u00e9vekben, amikor a kommunist\u00e1kat az egyh\u00e1z kik\u00f6z\u00f6s\u00edtette. Ez a kezdem\u00e9nyez\u00e9s, bizonyos felz\u00fadul\u00e1st \u00e9s n\u00e9mi f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9st okoz.<\/p>\n
Arra is eml\u00e9ksz\u00fcnk, hogy a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9n, 1945-ben n\u00e9h\u00e1ny fasiszta vezet\u0151 megment\u00e9s\u00e9n dolgozott a felszabadul\u00e1st k\u00f6vet\u0151 napokban bek\u00f6vetkezett lincsel\u00e9st\u0151l \u00e9s summ\u00e1s kiv\u00e9gz\u00e9sekt\u0151l, \u0151 aki a fasizmus alatt elszenvedte az ideol\u00f3giai \u00e9s kultur\u00e1lis n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u00e9seket \u00e9s szenved\u00e9seket.<\/p>\n
Hozz\u00e1 tartozik a szocialista Caloss\u00f3val egy\u00fctt bemutatott els\u0151, a lelkiismereti szabads\u00e1ggal kapcsolatos t\u00f6rv\u00e9ny (1949). A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 p\u00e1rtok parlamenti k\u00e9pvisel\u0151ivel k\u00f6t\u00f6tt parlamenti B\u00e9kemeg\u00e1llapod\u00e1s (1951) els\u0151 inspir\u00e1l\u00f3i k\u00f6z\u00e9 tartozik.<\/p>\n
A demokr\u00e1ci\u00e1r\u00f3l val\u00f3 felfog\u00e1sa az emberek k\u00f6z\u00f6tti kapcsolat etikai tartalm\u00e1b\u00f3l indul ki, teh\u00e1t mindegyik\u00fck m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g\u00e1nak \u00e9s a k\u00f6zj\u00f3t meghat\u00e1roz\u00f3 \u00e9rt\u00e9k\u00e9nek elismer\u00e9s\u00e9b\u0151l. Ebben az \u00e9rtelemben demokratikus lelk\u00fclete a kereszt\u00e9ny inspir\u00e1ci\u00f3ban gy\u00f6kerezik. N\u00e9h\u00e1ny h\u00edres k\u00f6tetben, mint p\u00e9ld\u00e1ul a Disumanesimo<\/em> (1941), a Kereszt\u00e9ny \u00fatt\u00f6r\u0151k a demokr\u00e1ci\u00e1ban<\/em> (1950) \u00e9s a K\u00e9t v\u00e1ros<\/em> (1961), hangs\u00falyozza, hogy a politika a kereszt\u00e9ny szeretet legmagasabb szint\u0171 szervezett form\u00e1ja lenne. De nem csak. Tudva j\u00f3l, hogy a politika m\u00e1sokn\u00e1l ter\u00fcletekn\u00e9l jobban ki van t\u00e9ve a \u201ekorrupci\u00f3nak, hazugs\u00e1gnak, amb\u00edci\u00f3nak\u201d \u2013 m\u00e9g azt is \u00edrja, hogy \u201ea hatalom s\u00e1t\u00e1niz\u00e1l\u201d (1962). Ezt a ma minden eddigin\u00e9l aktu\u00e1lisabb \u00fczenetet ind\u00edtja el: ha mindannyiunknak szents\u00e9gre van sz\u00fcks\u00e9ge, \u201eaz \u00e1llamf\u00e9rfiaknak, a t\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00f3knak, a k\u00f6zigazgat\u00e1snak kett\u0151s adagra van sz\u00fcks\u00e9ge\u201d (1962).<\/p>\nA Chiara Lubich-cal val\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1s<\/em> \u2013 1948 \u00e9lete d\u00f6nt\u0151 \u00e9ve: 54 \u00e9ves, politikai \u00e9s kultur\u00e1lis ter\u00fcleten elfogadott f\u00e9rfi, \u00e9s tal\u00e1lkozik az akkor huszonnyolc \u00e9ves Chiara Lubich-kal, akiben egy rendk\u00edv\u00fcli karizm\u00e1t ismer fel. Teljes m\u00e9rt\u00e9kben k\u00f6t\u0151dik a Focolare Mozgalomhoz, \u00e9s Chiara mellett fontos szerepet j\u00e1tszik a Mozgalom sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9s a lelkis\u00e9g elm\u00e9ly\u00edt\u00e9s\u00e9ben, annyira, hogy Chiara t\u00f6bbsz\u00f6r is t\u00e1rsalap\u00edt\u00f3nak nevezte.<\/p>\nMiut\u00e1n elhagyta a parlamentet 1953-ban, Giordani abbahagyta a politik\u00e1t az\u00e9rt, hogy egy \u00faj szoci\u00e1lis \u00e9s politikai k\u00falt\u00fara \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek szentelje mag\u00e1t, amely egy nagyobb dimenyi\u00f3ban j\u00e1tsz\u00f3dik: az emberis\u00e9g csal\u00e1dj\u00e1ban. A Chiar\u00e1val val\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1s \u00e9let\u00e9ben egy fordul\u00f3pontot hozott az \u00e9let\u00e9be. K\u00e9s\u0151bb ezt mondta: „Minden tanulm\u00e1nyom, ide\u00e1ljaim, m\u00e9g \u00e9letem esem\u00e9nyei is e c\u00e9l fel\u00e9 ir\u00e1nyultak sz\u00e1momra… Azt mondhatn\u00e1m hogy el\u0151bb kerestem, most megtal\u00e1ltam.<\/p>\n
Leny\u00fcg\u00f6zi a Chiara \u00e1ltal hirdetett \u00e9s meg\u00e9lt „k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi lelkis\u00e9g” evang\u00e9liumi radikalit\u00e1sa. Az \u00faj fordul\u00f3pont Giordani \u00e9let\u00e9ben olyan m\u00e9lyrehat\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1st id\u00e9z el\u0151, hogy \u2013 amint \u00edrja \u2013 \u201emegr\u00e1zk\u00f3dtat\u00e1st okozott a bar\u00e1taiban\u201d. A n\u00e9zetelt\u00e9r\u00e9s \u00e1talakul, \u00e9s Giordani \u00faj \u00e9s er\u0151s \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9get nyer a m\u00e9ly p\u00e1rbesz\u00e9d ir\u00e1nt. Egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 elk\u00f6telezetts\u00e9ge k\u00f6z\u00f6ss\u00e9giv\u00e9 v\u00e1lik, \u00e9s id\u0151vel politikusok egy csoportja veszi \u00e1t: az 1950-es \u00e9vekben megalakult parlamenti k\u00e9pvisel\u0151k kis csoportj\u00e1t\u00f3l a vil\u00e1g minden t\u00e1j\u00e1n megalak\u00edtott Politikai Mozgalom az Egys\u00e9g\u00e9rt -ig, amelyet Chiara Lubich 1996-ban alap\u00edtott.<\/p>\n
Giordani 1980 \u00e1prilis 18-\u00e1n halt meg, boldogg\u00e1 avat\u00e1si pere folyamatban van.<\/p>\n<\/div>
<\/div><\/div><\/div><\/div>![](\"https:\/\/focolare.ro\/wp-content\/uploads\/2022\/01\/Giordani.jpg\" "\\"Giordani\\"")
<\/span><\/div><\/div><\/div><\/div><\/div><\/div>IGINO GIORDANI<\/strong><\/h2><\/div><\/div><\/div><\/span><\/div><\/div>Az Olaszorsz\u00e1g-i Tivoliban sz\u00fcletett 1894-ben els\u0151k\u00e9nt a hat gyerek k\u00f6z\u00fcl a szer\u00e9ny anyagi helyzettel rendelkez\u0151 csal\u00e1dban. \u00c9ppen befejezte tanulm\u00e1nyait amikor kit\u00f6rt az Els\u0151 Vil\u00e1ghbor\u00fa \u00e9s Giordani a l\u00f6v\u00e9sz\u00e1rkokban \u00e9li \u00e1t. Nem l\u0151 az ellens\u00e9gre, mivel a kereszt\u00e9nys\u00e9g tiltja az \u00f6l\u00e9st, viszont e b\u00e1tor v\u00e1laszt\u00e1s\u00e1nak \u00e1ra az, hogy \u0151 sebes\u00fcl meg s\u00falyosan. Mik\u00f6zben katonai korh\u00e1zakban kereste a gy\u00f3gyul\u00e1st v\u00e9gezte el az Irodalom \u00e9s Filoz\u00f3fia szakot. 1920-ban \u00f6sszeh\u00e1zasodik feles\u00e9g\u00e9vel, Mya-val, akivel 4 gyermek\u00fck lesz.<\/p>\n
A politikai k\u00f6vetkezetess\u00e9g b\u00e1tors\u00e1ga<\/em> – Giordani egy olyan politikai kult\u00fara tan\u00faj\u00e1nak tekinthet\u0151, amely \u00e9rt\u00e9keli a k\u00f6vetkezetess\u00e9get, a p\u00e1rbesz\u00e9det \u00e9s a b\u00e9keteremt\u00e9st. Giordani, egy a hatalom szor\u00edt\u00e1s\u00e1t\u00f3l is, teljesen szabad ember volt: \u00e9lete ma is kih\u00edv\u00e1s el\u00e9 \u00e1ll\u00edt benn\u00fcnket.<\/p>\nAz els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt csatlakozott az Olasz N\u00e9pp\u00e1rthoz<\/em> \u2013 politikai \u00e9letrajza 1919-ben kezd\u0151dik, amikor az els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt tal\u00e1ljuk, akik v\u00e1laszoltak az \u00faj N\u00e9pp\u00e1rt alap\u00edt\u00f3ja, Don Luigi Sturzo \u201eaz er\u0151s szabadok felh\u00edv\u00e1s\u00e1ra\u201d. A nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u0151tt a Revolta Catolic\u0103 (1925) c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9vel t\u0171nik ki, amely a fasiszta hatalmi rendszerrel szembeni heves ellen\u00e1ll\u00e1sr\u00f3l sz\u00f3l, \u00e9s kem\u00e9nyen viszonyul azokhoz a katolikus csoportokhoz, akik engedtek a rezsim cs\u00e1b\u00edt\u00e1s\u00e1nak. M\u00e1r ebben a sz\u00f6veg\u00e9ben is kijelenti, hogy az emberi egy\u00fctt\u00e9l\u00e9st az egyetemes testv\u00e9ris\u00e9gre kell alapozni. N\u00e9h\u00e1ny hitv\u00e9delmi t\u00e9m\u00e1j\u00fa k\u00f6nyv\u00e9n kereszt\u00fcl dacol kor\u00e1nak ideol\u00f3gi\u00e1ival, \u00e9s al\u00e1h\u00fazza a szolg\u00e1lat \u00e9s a j\u00f3t\u00e9konys\u00e1g lelk\u00fclet\u00e9t, amely \u00e1t kellene hassa a politik\u00e1t \u00e9s a hatalmat.<\/p>\n\u00c9letszents\u00e9g \u00e9s politika<\/em> – Az 1924-es \u00e9s az 1946-os v\u00e1laszt\u00e1sokon jel\u00f6lt. 1946-ban az Alkotm\u00e1nyoz\u00f3 Nemzetgy\u0171l\u00e9s \u00e9s a Kereszt\u00e9nydemokr\u00e1cia r\u00e9sz\u00e9r\u0151l a K\u00e9pvisel\u0151h\u00e1z Parlamenti K\u00f6zgy\u0171l\u00e9s\u00e9nek tagjak\u00e9nt a politik\u00e1ba l\u00e9pve felvet\u0151dik a k\u00e9rd\u00e9s: \u201eLehet-e szent a politikus? E\u0151l\u00e9ptetve az „A N\u00e9p” p\u00e1rt\u00fajs\u00e1g szerkeszt\u0151j\u00e9nek napl\u00f3j\u00e1ban ezt \u00edrja: „ismertetni a szentet, a szents\u00e9get egy szeg\u00e9ny \u00fajs\u00e1gon kereszt\u00fcl; terjeszteni az \u00e9letszents\u00e9get a K\u00e9pvisel\u0151h\u00e1z foly\u00f3s\u00f3j\u00e1n … ki fogja megtenni ezt a csod\u00e1t? ”<\/p>\nHamarosan az \u00faj politikai tapasztalatok sor\u00e1n sok neh\u00e9zs\u00e9gbe \u00fctk\u00f6zik. Hogy ne t\u00e9rjen el a szakmai korrekts\u00e9gt\u0151l azzal, hogy az \u00fajs\u00e1got az \u00e9pp aktu\u00e1lis politikai j\u00e1t\u00e9koknak vesse al\u00e1, \u00fagy d\u00f6nt, hogy lemond igazgat\u00f3i posztj\u00e1r\u00f3l, \u00e9s \u00edgy im\u00e1dkozik: „ez a megal\u00e1ztat\u00e1s arra szolg\u00e1l, hogy \u00fcres lelkemet \u00fajra el\u00e9d helyezzem, Uram.” \u201eF\u00e9lre\u00e9rt\u00e9seket, r\u00e1galmaz\u00e1sokat, g\u00fanyt, elhagyatotts\u00e1got\u201d kell elviselnie, amelyek \u201ecsal\u00f3d\u00e1st \u00e9s keser\u0171s\u00e9get\u201d okoznak sz\u00e1m\u00e1ra; meg\u00e9rti, hogy ezek \u201epr\u00f3bat\u00e9telek\u201d a szentt\u00e9 v\u00e1l\u00e1shoz.<\/p>\n
Megingathatatlan b\u00e9kep\u00e1rti<\/em> \u2013 B\u00e9ke ir\u00e1nti elk\u00f6telezetts\u00e9ge pr\u00f3f\u00e9tikus \u00e9s meggy\u0151z\u0151: pacifista az Els\u0151 Vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa dr\u00e1mai \u00e9veiben, amikor a civil t\u00e1rsadalom megosztott volt a semlegesek \u00e9s az intervencionist\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt. Pacifista az 1920-as \u00e9vek eleje \u00f3ta, amikor bemutatja az Egyes\u00fclt \u00c1llamokat Eur\u00f3p\u00e1nak. Ism\u00e9t b\u00e9k\u00e9t \u00e9s egyetemes testv\u00e9ris\u00e9get akar, amikor – egy h\u00edres 1949-es parlamenti besz\u00e9d\u00e9ben – ragaszkodik az Atlanti Paktumhoz, \u00e9s nemcsak a v\u00e9delem eszk\u00f6zek\u00e9nt \u00e9rtelmezi, hanem az eur\u00f3pai n\u00e9pek, k\u00f6zt\u00fck Oroszorsz\u00e1g k\u00f6z\u00f6tti b\u00e9ke elv\u00e9nek is. A b\u00e9k\u00e9r\u0151l alkotott elk\u00e9pzel\u00e9se k\u00f6zvetlen\u00fcl a szeretet t\u00f6rv\u00e9ny\u00e9b\u0151l, a szolidarit\u00e1s ig\u00e9ny\u00e9b\u0151l, valamint a racion\u00e1lis, t\u00e1rsadalmi \u00e9s gazdas\u00e1gi k\u00f6vetelm\u00e9nyekb\u0151l fakad. A „h\u00e1bor\u00fa gyilkoss\u00e1g” (meg\u00f6li az embert, v\u00e9tve az \u00f6t\u00f6dik parancsolat ellen) „k\u00e9pm\u00e1s\u00e1ban istengyilkoss\u00e1g” (elnyomja az emberben a teremtm\u00e9nyt \u00e9s Isten k\u00e9pm\u00e1s\u00e1t) \u00e9s \u00f6ngyilkoss\u00e1g, mert az emberis\u00e9g k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen manaps\u00e1g, egyetlen organizmus, amely \u00f6nmag\u00e1t puszt\u00edtja el ha konfliktusokba keveredik.<\/p>\nOlyan ember, aki gyakorolja a b\u00e9k\u00e9t amellett, hogy pr\u00e9dik\u00e1lja. Eml\u00e9ksz\u00fcnk r\u00e1 p\u00e1rbesz\u00e9dei \u00e1ltal az 1950-es \u00e9vek elej\u00e9r\u0151l, az \u00e1ltala vezetett \u00fajs\u00e1gok lapjair\u00f3l, a kommunista vil\u00e1g k\u00e9pvisel\u0151ivel, p\u00e9ld\u00e1ul a mil\u00e1n\u00f3i Unitate \u00fajs\u00e1g igazgat\u00f3j\u00e1val, Davide Lajoloval azokban az \u00e9vekben, amikor a kommunist\u00e1kat az egyh\u00e1z kik\u00f6z\u00f6s\u00edtette. Ez a kezdem\u00e9nyez\u00e9s, bizonyos felz\u00fadul\u00e1st \u00e9s n\u00e9mi f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9st okoz.<\/p>\n
Arra is eml\u00e9ksz\u00fcnk, hogy a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9n, 1945-ben n\u00e9h\u00e1ny fasiszta vezet\u0151 megment\u00e9s\u00e9n dolgozott a felszabadul\u00e1st k\u00f6vet\u0151 napokban bek\u00f6vetkezett lincsel\u00e9st\u0151l \u00e9s summ\u00e1s kiv\u00e9gz\u00e9sekt\u0151l, \u0151 aki a fasizmus alatt elszenvedte az ideol\u00f3giai \u00e9s kultur\u00e1lis n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u00e9seket \u00e9s szenved\u00e9seket.<\/p>\n
Hozz\u00e1 tartozik a szocialista Caloss\u00f3val egy\u00fctt bemutatott els\u0151, a lelkiismereti szabads\u00e1ggal kapcsolatos t\u00f6rv\u00e9ny (1949). A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 p\u00e1rtok parlamenti k\u00e9pvisel\u0151ivel k\u00f6t\u00f6tt parlamenti B\u00e9kemeg\u00e1llapod\u00e1s (1951) els\u0151 inspir\u00e1l\u00f3i k\u00f6z\u00e9 tartozik.<\/p>\n
A demokr\u00e1ci\u00e1r\u00f3l val\u00f3 felfog\u00e1sa az emberek k\u00f6z\u00f6tti kapcsolat etikai tartalm\u00e1b\u00f3l indul ki, teh\u00e1t mindegyik\u00fck m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g\u00e1nak \u00e9s a k\u00f6zj\u00f3t meghat\u00e1roz\u00f3 \u00e9rt\u00e9k\u00e9nek elismer\u00e9s\u00e9b\u0151l. Ebben az \u00e9rtelemben demokratikus lelk\u00fclete a kereszt\u00e9ny inspir\u00e1ci\u00f3ban gy\u00f6kerezik. N\u00e9h\u00e1ny h\u00edres k\u00f6tetben, mint p\u00e9ld\u00e1ul a Disumanesimo<\/em> (1941), a Kereszt\u00e9ny \u00fatt\u00f6r\u0151k a demokr\u00e1ci\u00e1ban<\/em> (1950) \u00e9s a K\u00e9t v\u00e1ros<\/em> (1961), hangs\u00falyozza, hogy a politika a kereszt\u00e9ny szeretet legmagasabb szint\u0171 szervezett form\u00e1ja lenne. De nem csak. Tudva j\u00f3l, hogy a politika m\u00e1sokn\u00e1l ter\u00fcletekn\u00e9l jobban ki van t\u00e9ve a \u201ekorrupci\u00f3nak, hazugs\u00e1gnak, amb\u00edci\u00f3nak\u201d \u2013 m\u00e9g azt is \u00edrja, hogy \u201ea hatalom s\u00e1t\u00e1niz\u00e1l\u201d (1962). Ezt a ma minden eddigin\u00e9l aktu\u00e1lisabb \u00fczenetet ind\u00edtja el: ha mindannyiunknak szents\u00e9gre van sz\u00fcks\u00e9ge, \u201eaz \u00e1llamf\u00e9rfiaknak, a t\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00f3knak, a k\u00f6zigazgat\u00e1snak kett\u0151s adagra van sz\u00fcks\u00e9ge\u201d (1962).<\/p>\nA Chiara Lubich-cal val\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1s<\/em> \u2013 1948 \u00e9lete d\u00f6nt\u0151 \u00e9ve: 54 \u00e9ves, politikai \u00e9s kultur\u00e1lis ter\u00fcleten elfogadott f\u00e9rfi, \u00e9s tal\u00e1lkozik az akkor huszonnyolc \u00e9ves Chiara Lubich-kal, akiben egy rendk\u00edv\u00fcli karizm\u00e1t ismer fel. Teljes m\u00e9rt\u00e9kben k\u00f6t\u0151dik a Focolare Mozgalomhoz, \u00e9s Chiara mellett fontos szerepet j\u00e1tszik a Mozgalom sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9s a lelkis\u00e9g elm\u00e9ly\u00edt\u00e9s\u00e9ben, annyira, hogy Chiara t\u00f6bbsz\u00f6r is t\u00e1rsalap\u00edt\u00f3nak nevezte.<\/p>\nMiut\u00e1n elhagyta a parlamentet 1953-ban, Giordani abbahagyta a politik\u00e1t az\u00e9rt, hogy egy \u00faj szoci\u00e1lis \u00e9s politikai k\u00falt\u00fara \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek szentelje mag\u00e1t, amely egy nagyobb dimenyi\u00f3ban j\u00e1tsz\u00f3dik: az emberis\u00e9g csal\u00e1dj\u00e1ban. A Chiar\u00e1val val\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1s \u00e9let\u00e9ben egy fordul\u00f3pontot hozott az \u00e9let\u00e9be. K\u00e9s\u0151bb ezt mondta: „Minden tanulm\u00e1nyom, ide\u00e1ljaim, m\u00e9g \u00e9letem esem\u00e9nyei is e c\u00e9l fel\u00e9 ir\u00e1nyultak sz\u00e1momra… Azt mondhatn\u00e1m hogy el\u0151bb kerestem, most megtal\u00e1ltam.<\/p>\n
Leny\u00fcg\u00f6zi a Chiara \u00e1ltal hirdetett \u00e9s meg\u00e9lt „k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi lelkis\u00e9g” evang\u00e9liumi radikalit\u00e1sa. Az \u00faj fordul\u00f3pont Giordani \u00e9let\u00e9ben olyan m\u00e9lyrehat\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1st id\u00e9z el\u0151, hogy \u2013 amint \u00edrja \u2013 \u201emegr\u00e1zk\u00f3dtat\u00e1st okozott a bar\u00e1taiban\u201d. A n\u00e9zetelt\u00e9r\u00e9s \u00e1talakul, \u00e9s Giordani \u00faj \u00e9s er\u0151s \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9get nyer a m\u00e9ly p\u00e1rbesz\u00e9d ir\u00e1nt. Egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 elk\u00f6telezetts\u00e9ge k\u00f6z\u00f6ss\u00e9giv\u00e9 v\u00e1lik, \u00e9s id\u0151vel politikusok egy csoportja veszi \u00e1t: az 1950-es \u00e9vekben megalakult parlamenti k\u00e9pvisel\u0151k kis csoportj\u00e1t\u00f3l a vil\u00e1g minden t\u00e1j\u00e1n megalak\u00edtott Politikai Mozgalom az Egys\u00e9g\u00e9rt -ig, amelyet Chiara Lubich 1996-ban alap\u00edtott.<\/p>\n
Giordani 1980 \u00e1prilis 18-\u00e1n halt meg, boldogg\u00e1 avat\u00e1si pere folyamatban van.<\/p>\n<\/div>
<\/div><\/div><\/div><\/div><\/div><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":2618,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"100-width.php","meta":{"footnotes":""},"class_list":["post-4982","page","type-page","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/focolare.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/4982","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/focolare.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/focolare.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/focolare.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/focolare.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=4982"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/focolare.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/4982\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":4985,"href":"https:\/\/focolare.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/4982\/revisions\/4985"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/focolare.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2618"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/focolare.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=4982"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}
Pasquale Foresi 1929 ben sz\u00fcletett egy Livorno-i kereszt\u00e9ny csal\u00e1dban. \u00c9desapj\u00e1t, Palmiro Foresi-t, 1946-ban a kereszt\u00e9nydemokrata p\u00e1rt k\u00e9pvisel\u0151j\u00e9nek v\u00e1lasztj\u00e1k k\u00e9t alkalommal. Pasquale 14 \u00e9vesen elsz\u00f6kik otthonr\u00f3l, hogy csatlakozzon egy \u00faj Olaszorsz\u00e1g\u00e9rt harcol\u00f3 ellen\u00e1ll\u00e1si mozgalomhoz. Abban az id\u0151szakban kezd meg\u00e9rni benne a paps\u00e1gra val\u00f3 hivat\u00e1s gondolata. Hazat\u00e9r\u00e9se ut\u00e1n a Pistoia-i egyh\u00e1zmegye szemin\u00e1rium\u00e1ba jelentkezik, id\u0151k\u00f6zben odak\u00f6lt\u00f6zik a csal\u00e1dja is, azut\u00e1n R\u00f3m\u00e1ba megy a Gregori\u00e1na P\u00e1pai egyetemre. \u00c1m \u00fagy t\u0171nik, hogy ez az \u00e9let nem felel meg teljesen az elv\u00e1r\u00e1sainak.<\/p>\n
\u00c9desapja ek\u00f6zben megismerkedik Igino Giordani k\u00e9pvisel\u0151vel aki bemutatja neki Chiara Lubichot. Foresi urat nagyon meg\u00e9rinti a fiatal l\u00e1ny evang\u00e9liumi radikalit\u00e1sa. A hiteles kereszt\u00e9nys\u00e9get keresve szeretne vele tal\u00e1lkozni \u00e9s egy tal\u00e1lkoz\u00f3t szervez, ahova megh\u00edvja a v\u00e1ros katolikus elitj\u00e9t. Chiara nem tud r\u00e9szt venni szem\u00e9lyesen, elk\u00fcldi Graziella De Luca-t, az egyik els\u0151 t\u00e1rsn\u0151j\u00e9t, aki t\u00e9vesen egy nappal k\u00e9s\u0151bb \u00e9rkezik Pistoiaba, mint ahogy v\u00e1rt\u00e1k. Pasquale fogadja \u0151t \u00e9s tiszta udvariass\u00e1gb\u00f3l elkezdi k\u00e9rdezni a lelki tapasztalatair\u00f3l. M\u00e9lyen meg\u00e9rinti, amit hall \u00e9s k\u00e9ri, hogy tal\u00e1lkozhasson Chiar\u00e1val.<\/p>\n
Ez 1949 kar\u00e1csony\u00e1n k\u00f6vetkezik be Trentoban, \u00e9s nem sokkal ut\u00e1na Pasquale eld\u00f6nti, hogy csatlakozik a Fokol\u00e1re mozgalom els\u0151 f\u00e9rfi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9hez R\u00f3m\u00e1ban. Itt meger\u0151s\u00f6dik hivat\u00e1s\u00e1ban \u00e9s \u00fajra \u00e9rzi, hogy visszat\u00e9r a paps\u00e1gra val\u00f3 elhivatotts\u00e1ga is. \u00cdgy mes\u00e9l err\u0151l: Nem egy, a t\u00f6bbin\u00e9l szebb \u00e9s szentebb vall\u00e1sos szervezetbe l\u00e9ptem be, hanem egy olyan kereszt\u00e9ny, vall\u00e1sos \u00e9s t\u00e1rsadalmi forradalomnak lettem r\u00e9szese, amely megv\u00e1ltoztathatja az egyh\u00e1zat \u00e9s a t\u00e1rsadalmat. 1954-ben \u0151 lesz az els\u0151 fokolarino pap.<\/p>\n
Chiara k\u00fcl\u00f6n\u00f6s \u00f6sszhangot \u00e9rez Pasquale-val \u00e9s arra k\u00e9ri, hogy osztozzon vele a mozgalom vezet\u00e9s\u00e9ben.<\/p>\n
M\u00e9ly teol\u00f3giai ismereteinek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en Pasquale Foresi felismeri Chiara megsejt\u00e9seinek teol\u00f3giai \u00e9s doktrin\u00e1lis jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t \u00e9s a mozgalom k\u00e9pvisel\u0151j\u00e9v\u00e9 v\u00e1lik az Egyh\u00e1zzal val\u00f3 kapcsolatokban, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen amikor a Szentsz\u00e9k elkezdi tanulm\u00e1nyozni a sz\u00fclet\u0151ben lev\u0151 Mozgalmat.<\/p>\n
Foresi atya f\u0151 feladata az volt, hogy seg\u00edtse Chi\u00e1r\u00e1t, hogy az egys\u00e9g karizm\u00e1j\u00e1t konkr\u00e9t m\u0171vekben megval\u00f3s\u00edthassa: a Firenze melletti, tanus\u00e1gtev\u0151 Loppiano v\u00e1roska, a Citta Nuova kiad\u00f3, a Sophia Egyetemi Int\u00e9zet, amely 2007-ben Loppiano-ban kap helyet.<\/p>\n
\u201eEgy adott pillanatban \u00fagy \u00e9reztem – mes\u00e9lte – hogy az \u00e9letemben mindent rosszul cselekedtem, \u00e9s hogy k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen azok a pozit\u00edv dolgok amikhez hozzaj\u00e1rulhattam az eny\u00e9mek voltak \u00e9s nem Isten\u00e9. \u201d Egy lelki v\u00edv\u00f3d\u00e1s id\u0151szaka, amelyet Isten r\u00e9sz\u00e9r\u0151l megtiszt\u00edt\u00f3 kegyelemk\u00e9nt \u00e9l meg. Ez a lelki pr\u00f3bat\u00e9tel a fizikai j\u00f3l\u00e9t\u00e9re is r\u00e1nyomja b\u00e9lyeg\u00e9t, ugyanakkor ebben az id\u0151ben teljesednek ki azok a m\u0171vek, amelyeket Chiara r\u00e1b\u00edzott mint t\u00e1rsfelel\u0151sre.<\/p>\n
A T\u00e1rsadalom teol\u00f3gi\u00e1ja, a Besz\u00e9lget\u00e9s a fokolarinikkel c\u00edm\u0171 k\u00f6tetei vonatkoz\u00e1si pontok a mozgalom m\u00e1s szerz\u0151i sz\u00e1m\u00e1ra is.<\/p>\n
2015. j\u00fanius 14.-\u00e9n bejezte be f\u00f6ldi \u00e9let\u00e9t.<\/p>\n<\/div>
PASQUALE FORESI<\/strong><\/h2><\/div><\/div><\/div><\/span><\/div><\/div>Pasquale Foresi 1929 ben sz\u00fcletett egy Livorno-i kereszt\u00e9ny csal\u00e1dban. \u00c9desapj\u00e1t, Palmiro Foresi-t, 1946-ban a kereszt\u00e9nydemokrata p\u00e1rt k\u00e9pvisel\u0151j\u00e9nek v\u00e1lasztj\u00e1k k\u00e9t alkalommal. Pasquale 14 \u00e9vesen elsz\u00f6kik otthonr\u00f3l, hogy csatlakozzon egy \u00faj Olaszorsz\u00e1g\u00e9rt harcol\u00f3 ellen\u00e1ll\u00e1si mozgalomhoz. Abban az id\u0151szakban kezd meg\u00e9rni benne a paps\u00e1gra val\u00f3 hivat\u00e1s gondolata. Hazat\u00e9r\u00e9se ut\u00e1n a Pistoia-i egyh\u00e1zmegye szemin\u00e1rium\u00e1ba jelentkezik, id\u0151k\u00f6zben odak\u00f6lt\u00f6zik a csal\u00e1dja is, azut\u00e1n R\u00f3m\u00e1ba megy a Gregori\u00e1na P\u00e1pai egyetemre. \u00c1m \u00fagy t\u0171nik, hogy ez az \u00e9let nem felel meg teljesen az elv\u00e1r\u00e1sainak.<\/p>\n
\u00c9desapja ek\u00f6zben megismerkedik Igino Giordani k\u00e9pvisel\u0151vel aki bemutatja neki Chiara Lubichot. Foresi urat nagyon meg\u00e9rinti a fiatal l\u00e1ny evang\u00e9liumi radikalit\u00e1sa. A hiteles kereszt\u00e9nys\u00e9get keresve szeretne vele tal\u00e1lkozni \u00e9s egy tal\u00e1lkoz\u00f3t szervez, ahova megh\u00edvja a v\u00e1ros katolikus elitj\u00e9t. Chiara nem tud r\u00e9szt venni szem\u00e9lyesen, elk\u00fcldi Graziella De Luca-t, az egyik els\u0151 t\u00e1rsn\u0151j\u00e9t, aki t\u00e9vesen egy nappal k\u00e9s\u0151bb \u00e9rkezik Pistoiaba, mint ahogy v\u00e1rt\u00e1k. Pasquale fogadja \u0151t \u00e9s tiszta udvariass\u00e1gb\u00f3l elkezdi k\u00e9rdezni a lelki tapasztalatair\u00f3l. M\u00e9lyen meg\u00e9rinti, amit hall \u00e9s k\u00e9ri, hogy tal\u00e1lkozhasson Chiar\u00e1val.<\/p>\n
Ez 1949 kar\u00e1csony\u00e1n k\u00f6vetkezik be Trentoban, \u00e9s nem sokkal ut\u00e1na Pasquale eld\u00f6nti, hogy csatlakozik a Fokol\u00e1re mozgalom els\u0151 f\u00e9rfi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9hez R\u00f3m\u00e1ban. Itt meger\u0151s\u00f6dik hivat\u00e1s\u00e1ban \u00e9s \u00fajra \u00e9rzi, hogy visszat\u00e9r a paps\u00e1gra val\u00f3 elhivatotts\u00e1ga is. \u00cdgy mes\u00e9l err\u0151l: Nem egy, a t\u00f6bbin\u00e9l szebb \u00e9s szentebb vall\u00e1sos szervezetbe l\u00e9ptem be, hanem egy olyan kereszt\u00e9ny, vall\u00e1sos \u00e9s t\u00e1rsadalmi forradalomnak lettem r\u00e9szese, amely megv\u00e1ltoztathatja az egyh\u00e1zat \u00e9s a t\u00e1rsadalmat. 1954-ben \u0151 lesz az els\u0151 fokolarino pap.<\/p>\n
Chiara k\u00fcl\u00f6n\u00f6s \u00f6sszhangot \u00e9rez Pasquale-val \u00e9s arra k\u00e9ri, hogy osztozzon vele a mozgalom vezet\u00e9s\u00e9ben.<\/p>\n
M\u00e9ly teol\u00f3giai ismereteinek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en Pasquale Foresi felismeri Chiara megsejt\u00e9seinek teol\u00f3giai \u00e9s doktrin\u00e1lis jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t \u00e9s a mozgalom k\u00e9pvisel\u0151j\u00e9v\u00e9 v\u00e1lik az Egyh\u00e1zzal val\u00f3 kapcsolatokban, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen amikor a Szentsz\u00e9k elkezdi tanulm\u00e1nyozni a sz\u00fclet\u0151ben lev\u0151 Mozgalmat.<\/p>\n
Foresi atya f\u0151 feladata az volt, hogy seg\u00edtse Chi\u00e1r\u00e1t, hogy az egys\u00e9g karizm\u00e1j\u00e1t konkr\u00e9t m\u0171vekben megval\u00f3s\u00edthassa: a Firenze melletti, tanus\u00e1gtev\u0151 Loppiano v\u00e1roska, a Citta Nuova kiad\u00f3, a Sophia Egyetemi Int\u00e9zet, amely 2007-ben Loppiano-ban kap helyet.<\/p>\n
\u201eEgy adott pillanatban \u00fagy \u00e9reztem – mes\u00e9lte – hogy az \u00e9letemben mindent rosszul cselekedtem, \u00e9s hogy k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen azok a pozit\u00edv dolgok amikhez hozzaj\u00e1rulhattam az eny\u00e9mek voltak \u00e9s nem Isten\u00e9. \u201d Egy lelki v\u00edv\u00f3d\u00e1s id\u0151szaka, amelyet Isten r\u00e9sz\u00e9r\u0151l megtiszt\u00edt\u00f3 kegyelemk\u00e9nt \u00e9l meg. Ez a lelki pr\u00f3bat\u00e9tel a fizikai j\u00f3l\u00e9t\u00e9re is r\u00e1nyomja b\u00e9lyeg\u00e9t, ugyanakkor ebben az id\u0151ben teljesednek ki azok a m\u0171vek, amelyeket Chiara r\u00e1b\u00edzott mint t\u00e1rsfelel\u0151sre.<\/p>\n
A T\u00e1rsadalom teol\u00f3gi\u00e1ja, a Besz\u00e9lget\u00e9s a fokolarinikkel c\u00edm\u0171 k\u00f6tetei vonatkoz\u00e1si pontok a mozgalom m\u00e1s szerz\u0151i sz\u00e1m\u00e1ra is.<\/p>\n
2015. j\u00fanius 14.-\u00e9n bejezte be f\u00f6ldi \u00e9let\u00e9t.<\/p>\n<\/div>
<\/div><\/div><\/div><\/div><\/div><\/div>IGINO GIORDANI<\/strong><\/h2><\/div><\/div><\/div>Az Olaszorsz\u00e1g-i Tivoliban sz\u00fcletett 1894-ben els\u0151k\u00e9nt a hat gyerek k\u00f6z\u00fcl a szer\u00e9ny anyagi helyzettel rendelkez\u0151 csal\u00e1dban. \u00c9ppen befejezte tanulm\u00e1nyait amikor kit\u00f6rt az Els\u0151 Vil\u00e1ghbor\u00fa \u00e9s Giordani a l\u00f6v\u00e9sz\u00e1rkokban \u00e9li \u00e1t. Nem l\u0151 az ellens\u00e9gre, mivel a kereszt\u00e9nys\u00e9g tiltja az \u00f6l\u00e9st, viszont e b\u00e1tor v\u00e1laszt\u00e1s\u00e1nak \u00e1ra az, hogy \u0151 sebes\u00fcl meg s\u00falyosan. Mik\u00f6zben katonai korh\u00e1zakban kereste a gy\u00f3gyul\u00e1st v\u00e9gezte el az Irodalom \u00e9s Filoz\u00f3fia szakot. 1920-ban \u00f6sszeh\u00e1zasodik feles\u00e9g\u00e9vel, Mya-val, akivel 4 gyermek\u00fck lesz.<\/p>\n
A politikai k\u00f6vetkezetess\u00e9g b\u00e1tors\u00e1ga<\/em> – Giordani egy olyan politikai kult\u00fara tan\u00faj\u00e1nak tekinthet\u0151, amely \u00e9rt\u00e9keli a k\u00f6vetkezetess\u00e9get, a p\u00e1rbesz\u00e9det \u00e9s a b\u00e9keteremt\u00e9st. Giordani, egy a hatalom szor\u00edt\u00e1s\u00e1t\u00f3l is, teljesen szabad ember volt: \u00e9lete ma is kih\u00edv\u00e1s el\u00e9 \u00e1ll\u00edt benn\u00fcnket.<\/p>\nAz els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt csatlakozott az Olasz N\u00e9pp\u00e1rthoz<\/em> \u2013 politikai \u00e9letrajza 1919-ben kezd\u0151dik, amikor az els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt tal\u00e1ljuk, akik v\u00e1laszoltak az \u00faj N\u00e9pp\u00e1rt alap\u00edt\u00f3ja, Don Luigi Sturzo \u201eaz er\u0151s szabadok felh\u00edv\u00e1s\u00e1ra\u201d. A nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u0151tt a Revolta Catolic\u0103 (1925) c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9vel t\u0171nik ki, amely a fasiszta hatalmi rendszerrel szembeni heves ellen\u00e1ll\u00e1sr\u00f3l sz\u00f3l, \u00e9s kem\u00e9nyen viszonyul azokhoz a katolikus csoportokhoz, akik engedtek a rezsim cs\u00e1b\u00edt\u00e1s\u00e1nak. M\u00e1r ebben a sz\u00f6veg\u00e9ben is kijelenti, hogy az emberi egy\u00fctt\u00e9l\u00e9st az egyetemes testv\u00e9ris\u00e9gre kell alapozni. N\u00e9h\u00e1ny hitv\u00e9delmi t\u00e9m\u00e1j\u00fa k\u00f6nyv\u00e9n kereszt\u00fcl dacol kor\u00e1nak ideol\u00f3gi\u00e1ival, \u00e9s al\u00e1h\u00fazza a szolg\u00e1lat \u00e9s a j\u00f3t\u00e9konys\u00e1g lelk\u00fclet\u00e9t, amely \u00e1t kellene hassa a politik\u00e1t \u00e9s a hatalmat.<\/p>\n\u00c9letszents\u00e9g \u00e9s politika<\/em> – Az 1924-es \u00e9s az 1946-os v\u00e1laszt\u00e1sokon jel\u00f6lt. 1946-ban az Alkotm\u00e1nyoz\u00f3 Nemzetgy\u0171l\u00e9s \u00e9s a Kereszt\u00e9nydemokr\u00e1cia r\u00e9sz\u00e9r\u0151l a K\u00e9pvisel\u0151h\u00e1z Parlamenti K\u00f6zgy\u0171l\u00e9s\u00e9nek tagjak\u00e9nt a politik\u00e1ba l\u00e9pve felvet\u0151dik a k\u00e9rd\u00e9s: \u201eLehet-e szent a politikus? E\u0151l\u00e9ptetve az „A N\u00e9p” p\u00e1rt\u00fajs\u00e1g szerkeszt\u0151j\u00e9nek napl\u00f3j\u00e1ban ezt \u00edrja: „ismertetni a szentet, a szents\u00e9get egy szeg\u00e9ny \u00fajs\u00e1gon kereszt\u00fcl; terjeszteni az \u00e9letszents\u00e9get a K\u00e9pvisel\u0151h\u00e1z foly\u00f3s\u00f3j\u00e1n … ki fogja megtenni ezt a csod\u00e1t? ”<\/p>\nHamarosan az \u00faj politikai tapasztalatok sor\u00e1n sok neh\u00e9zs\u00e9gbe \u00fctk\u00f6zik. Hogy ne t\u00e9rjen el a szakmai korrekts\u00e9gt\u0151l azzal, hogy az \u00fajs\u00e1got az \u00e9pp aktu\u00e1lis politikai j\u00e1t\u00e9koknak vesse al\u00e1, \u00fagy d\u00f6nt, hogy lemond igazgat\u00f3i posztj\u00e1r\u00f3l, \u00e9s \u00edgy im\u00e1dkozik: „ez a megal\u00e1ztat\u00e1s arra szolg\u00e1l, hogy \u00fcres lelkemet \u00fajra el\u00e9d helyezzem, Uram.” \u201eF\u00e9lre\u00e9rt\u00e9seket, r\u00e1galmaz\u00e1sokat, g\u00fanyt, elhagyatotts\u00e1got\u201d kell elviselnie, amelyek \u201ecsal\u00f3d\u00e1st \u00e9s keser\u0171s\u00e9get\u201d okoznak sz\u00e1m\u00e1ra; meg\u00e9rti, hogy ezek \u201epr\u00f3bat\u00e9telek\u201d a szentt\u00e9 v\u00e1l\u00e1shoz.<\/p>\n
Megingathatatlan b\u00e9kep\u00e1rti<\/em> \u2013 B\u00e9ke ir\u00e1nti elk\u00f6telezetts\u00e9ge pr\u00f3f\u00e9tikus \u00e9s meggy\u0151z\u0151: pacifista az Els\u0151 Vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa dr\u00e1mai \u00e9veiben, amikor a civil t\u00e1rsadalom megosztott volt a semlegesek \u00e9s az intervencionist\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt. Pacifista az 1920-as \u00e9vek eleje \u00f3ta, amikor bemutatja az Egyes\u00fclt \u00c1llamokat Eur\u00f3p\u00e1nak. Ism\u00e9t b\u00e9k\u00e9t \u00e9s egyetemes testv\u00e9ris\u00e9get akar, amikor – egy h\u00edres 1949-es parlamenti besz\u00e9d\u00e9ben – ragaszkodik az Atlanti Paktumhoz, \u00e9s nemcsak a v\u00e9delem eszk\u00f6zek\u00e9nt \u00e9rtelmezi, hanem az eur\u00f3pai n\u00e9pek, k\u00f6zt\u00fck Oroszorsz\u00e1g k\u00f6z\u00f6tti b\u00e9ke elv\u00e9nek is. A b\u00e9k\u00e9r\u0151l alkotott elk\u00e9pzel\u00e9se k\u00f6zvetlen\u00fcl a szeretet t\u00f6rv\u00e9ny\u00e9b\u0151l, a szolidarit\u00e1s ig\u00e9ny\u00e9b\u0151l, valamint a racion\u00e1lis, t\u00e1rsadalmi \u00e9s gazdas\u00e1gi k\u00f6vetelm\u00e9nyekb\u0151l fakad. A „h\u00e1bor\u00fa gyilkoss\u00e1g” (meg\u00f6li az embert, v\u00e9tve az \u00f6t\u00f6dik parancsolat ellen) „k\u00e9pm\u00e1s\u00e1ban istengyilkoss\u00e1g” (elnyomja az emberben a teremtm\u00e9nyt \u00e9s Isten k\u00e9pm\u00e1s\u00e1t) \u00e9s \u00f6ngyilkoss\u00e1g, mert az emberis\u00e9g k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen manaps\u00e1g, egyetlen organizmus, amely \u00f6nmag\u00e1t puszt\u00edtja el ha konfliktusokba keveredik.<\/p>\nOlyan ember, aki gyakorolja a b\u00e9k\u00e9t amellett, hogy pr\u00e9dik\u00e1lja. Eml\u00e9ksz\u00fcnk r\u00e1 p\u00e1rbesz\u00e9dei \u00e1ltal az 1950-es \u00e9vek elej\u00e9r\u0151l, az \u00e1ltala vezetett \u00fajs\u00e1gok lapjair\u00f3l, a kommunista vil\u00e1g k\u00e9pvisel\u0151ivel, p\u00e9ld\u00e1ul a mil\u00e1n\u00f3i Unitate \u00fajs\u00e1g igazgat\u00f3j\u00e1val, Davide Lajoloval azokban az \u00e9vekben, amikor a kommunist\u00e1kat az egyh\u00e1z kik\u00f6z\u00f6s\u00edtette. Ez a kezdem\u00e9nyez\u00e9s, bizonyos felz\u00fadul\u00e1st \u00e9s n\u00e9mi f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9st okoz.<\/p>\n
Arra is eml\u00e9ksz\u00fcnk, hogy a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9n, 1945-ben n\u00e9h\u00e1ny fasiszta vezet\u0151 megment\u00e9s\u00e9n dolgozott a felszabadul\u00e1st k\u00f6vet\u0151 napokban bek\u00f6vetkezett lincsel\u00e9st\u0151l \u00e9s summ\u00e1s kiv\u00e9gz\u00e9sekt\u0151l, \u0151 aki a fasizmus alatt elszenvedte az ideol\u00f3giai \u00e9s kultur\u00e1lis n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u00e9seket \u00e9s szenved\u00e9seket.<\/p>\n
Hozz\u00e1 tartozik a szocialista Caloss\u00f3val egy\u00fctt bemutatott els\u0151, a lelkiismereti szabads\u00e1ggal kapcsolatos t\u00f6rv\u00e9ny (1949). A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 p\u00e1rtok parlamenti k\u00e9pvisel\u0151ivel k\u00f6t\u00f6tt parlamenti B\u00e9kemeg\u00e1llapod\u00e1s (1951) els\u0151 inspir\u00e1l\u00f3i k\u00f6z\u00e9 tartozik.<\/p>\n
A demokr\u00e1ci\u00e1r\u00f3l val\u00f3 felfog\u00e1sa az emberek k\u00f6z\u00f6tti kapcsolat etikai tartalm\u00e1b\u00f3l indul ki, teh\u00e1t mindegyik\u00fck m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g\u00e1nak \u00e9s a k\u00f6zj\u00f3t meghat\u00e1roz\u00f3 \u00e9rt\u00e9k\u00e9nek elismer\u00e9s\u00e9b\u0151l. Ebben az \u00e9rtelemben demokratikus lelk\u00fclete a kereszt\u00e9ny inspir\u00e1ci\u00f3ban gy\u00f6kerezik. N\u00e9h\u00e1ny h\u00edres k\u00f6tetben, mint p\u00e9ld\u00e1ul a Disumanesimo<\/em> (1941), a Kereszt\u00e9ny \u00fatt\u00f6r\u0151k a demokr\u00e1ci\u00e1ban<\/em> (1950) \u00e9s a K\u00e9t v\u00e1ros<\/em> (1961), hangs\u00falyozza, hogy a politika a kereszt\u00e9ny szeretet legmagasabb szint\u0171 szervezett form\u00e1ja lenne. De nem csak. Tudva j\u00f3l, hogy a politika m\u00e1sokn\u00e1l ter\u00fcletekn\u00e9l jobban ki van t\u00e9ve a \u201ekorrupci\u00f3nak, hazugs\u00e1gnak, amb\u00edci\u00f3nak\u201d \u2013 m\u00e9g azt is \u00edrja, hogy \u201ea hatalom s\u00e1t\u00e1niz\u00e1l\u201d (1962). Ezt a ma minden eddigin\u00e9l aktu\u00e1lisabb \u00fczenetet ind\u00edtja el: ha mindannyiunknak szents\u00e9gre van sz\u00fcks\u00e9ge, \u201eaz \u00e1llamf\u00e9rfiaknak, a t\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00f3knak, a k\u00f6zigazgat\u00e1snak kett\u0151s adagra van sz\u00fcks\u00e9ge\u201d (1962).<\/p>\nA Chiara Lubich-cal val\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1s<\/em> \u2013 1948 \u00e9lete d\u00f6nt\u0151 \u00e9ve: 54 \u00e9ves, politikai \u00e9s kultur\u00e1lis ter\u00fcleten elfogadott f\u00e9rfi, \u00e9s tal\u00e1lkozik az akkor huszonnyolc \u00e9ves Chiara Lubich-kal, akiben egy rendk\u00edv\u00fcli karizm\u00e1t ismer fel. Teljes m\u00e9rt\u00e9kben k\u00f6t\u0151dik a Focolare Mozgalomhoz, \u00e9s Chiara mellett fontos szerepet j\u00e1tszik a Mozgalom sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9s a lelkis\u00e9g elm\u00e9ly\u00edt\u00e9s\u00e9ben, annyira, hogy Chiara t\u00f6bbsz\u00f6r is t\u00e1rsalap\u00edt\u00f3nak nevezte.<\/p>\nMiut\u00e1n elhagyta a parlamentet 1953-ban, Giordani abbahagyta a politik\u00e1t az\u00e9rt, hogy egy \u00faj szoci\u00e1lis \u00e9s politikai k\u00falt\u00fara \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek szentelje mag\u00e1t, amely egy nagyobb dimenyi\u00f3ban j\u00e1tsz\u00f3dik: az emberis\u00e9g csal\u00e1dj\u00e1ban. A Chiar\u00e1val val\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1s \u00e9let\u00e9ben egy fordul\u00f3pontot hozott az \u00e9let\u00e9be. K\u00e9s\u0151bb ezt mondta: „Minden tanulm\u00e1nyom, ide\u00e1ljaim, m\u00e9g \u00e9letem esem\u00e9nyei is e c\u00e9l fel\u00e9 ir\u00e1nyultak sz\u00e1momra… Azt mondhatn\u00e1m hogy el\u0151bb kerestem, most megtal\u00e1ltam.<\/p>\n
Leny\u00fcg\u00f6zi a Chiara \u00e1ltal hirdetett \u00e9s meg\u00e9lt „k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi lelkis\u00e9g” evang\u00e9liumi radikalit\u00e1sa. Az \u00faj fordul\u00f3pont Giordani \u00e9let\u00e9ben olyan m\u00e9lyrehat\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1st id\u00e9z el\u0151, hogy \u2013 amint \u00edrja \u2013 \u201emegr\u00e1zk\u00f3dtat\u00e1st okozott a bar\u00e1taiban\u201d. A n\u00e9zetelt\u00e9r\u00e9s \u00e1talakul, \u00e9s Giordani \u00faj \u00e9s er\u0151s \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9get nyer a m\u00e9ly p\u00e1rbesz\u00e9d ir\u00e1nt. Egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 elk\u00f6telezetts\u00e9ge k\u00f6z\u00f6ss\u00e9giv\u00e9 v\u00e1lik, \u00e9s id\u0151vel politikusok egy csoportja veszi \u00e1t: az 1950-es \u00e9vekben megalakult parlamenti k\u00e9pvisel\u0151k kis csoportj\u00e1t\u00f3l a vil\u00e1g minden t\u00e1j\u00e1n megalak\u00edtott Politikai Mozgalom az Egys\u00e9g\u00e9rt -ig, amelyet Chiara Lubich 1996-ban alap\u00edtott.<\/p>\n
Giordani 1980 \u00e1prilis 18-\u00e1n halt meg, boldogg\u00e1 avat\u00e1si pere folyamatban van.<\/p>\n<\/div>
<\/div><\/div><\/div><\/div><\/span><\/div><\/div><\/div><\/div><\/div><\/div>IGINO GIORDANI<\/strong><\/h2><\/div><\/div><\/div><\/span><\/div><\/div>Az Olaszorsz\u00e1g-i Tivoliban sz\u00fcletett 1894-ben els\u0151k\u00e9nt a hat gyerek k\u00f6z\u00fcl a szer\u00e9ny anyagi helyzettel rendelkez\u0151 csal\u00e1dban. \u00c9ppen befejezte tanulm\u00e1nyait amikor kit\u00f6rt az Els\u0151 Vil\u00e1ghbor\u00fa \u00e9s Giordani a l\u00f6v\u00e9sz\u00e1rkokban \u00e9li \u00e1t. Nem l\u0151 az ellens\u00e9gre, mivel a kereszt\u00e9nys\u00e9g tiltja az \u00f6l\u00e9st, viszont e b\u00e1tor v\u00e1laszt\u00e1s\u00e1nak \u00e1ra az, hogy \u0151 sebes\u00fcl meg s\u00falyosan. Mik\u00f6zben katonai korh\u00e1zakban kereste a gy\u00f3gyul\u00e1st v\u00e9gezte el az Irodalom \u00e9s Filoz\u00f3fia szakot. 1920-ban \u00f6sszeh\u00e1zasodik feles\u00e9g\u00e9vel, Mya-val, akivel 4 gyermek\u00fck lesz.<\/p>\n
A politikai k\u00f6vetkezetess\u00e9g b\u00e1tors\u00e1ga<\/em> – Giordani egy olyan politikai kult\u00fara tan\u00faj\u00e1nak tekinthet\u0151, amely \u00e9rt\u00e9keli a k\u00f6vetkezetess\u00e9get, a p\u00e1rbesz\u00e9det \u00e9s a b\u00e9keteremt\u00e9st. Giordani, egy a hatalom szor\u00edt\u00e1s\u00e1t\u00f3l is, teljesen szabad ember volt: \u00e9lete ma is kih\u00edv\u00e1s el\u00e9 \u00e1ll\u00edt benn\u00fcnket.<\/p>\nAz els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt csatlakozott az Olasz N\u00e9pp\u00e1rthoz<\/em> \u2013 politikai \u00e9letrajza 1919-ben kezd\u0151dik, amikor az els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt tal\u00e1ljuk, akik v\u00e1laszoltak az \u00faj N\u00e9pp\u00e1rt alap\u00edt\u00f3ja, Don Luigi Sturzo \u201eaz er\u0151s szabadok felh\u00edv\u00e1s\u00e1ra\u201d. A nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u0151tt a Revolta Catolic\u0103 (1925) c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9vel t\u0171nik ki, amely a fasiszta hatalmi rendszerrel szembeni heves ellen\u00e1ll\u00e1sr\u00f3l sz\u00f3l, \u00e9s kem\u00e9nyen viszonyul azokhoz a katolikus csoportokhoz, akik engedtek a rezsim cs\u00e1b\u00edt\u00e1s\u00e1nak. M\u00e1r ebben a sz\u00f6veg\u00e9ben is kijelenti, hogy az emberi egy\u00fctt\u00e9l\u00e9st az egyetemes testv\u00e9ris\u00e9gre kell alapozni. N\u00e9h\u00e1ny hitv\u00e9delmi t\u00e9m\u00e1j\u00fa k\u00f6nyv\u00e9n kereszt\u00fcl dacol kor\u00e1nak ideol\u00f3gi\u00e1ival, \u00e9s al\u00e1h\u00fazza a szolg\u00e1lat \u00e9s a j\u00f3t\u00e9konys\u00e1g lelk\u00fclet\u00e9t, amely \u00e1t kellene hassa a politik\u00e1t \u00e9s a hatalmat.<\/p>\n\u00c9letszents\u00e9g \u00e9s politika<\/em> – Az 1924-es \u00e9s az 1946-os v\u00e1laszt\u00e1sokon jel\u00f6lt. 1946-ban az Alkotm\u00e1nyoz\u00f3 Nemzetgy\u0171l\u00e9s \u00e9s a Kereszt\u00e9nydemokr\u00e1cia r\u00e9sz\u00e9r\u0151l a K\u00e9pvisel\u0151h\u00e1z Parlamenti K\u00f6zgy\u0171l\u00e9s\u00e9nek tagjak\u00e9nt a politik\u00e1ba l\u00e9pve felvet\u0151dik a k\u00e9rd\u00e9s: \u201eLehet-e szent a politikus? E\u0151l\u00e9ptetve az „A N\u00e9p” p\u00e1rt\u00fajs\u00e1g szerkeszt\u0151j\u00e9nek napl\u00f3j\u00e1ban ezt \u00edrja: „ismertetni a szentet, a szents\u00e9get egy szeg\u00e9ny \u00fajs\u00e1gon kereszt\u00fcl; terjeszteni az \u00e9letszents\u00e9get a K\u00e9pvisel\u0151h\u00e1z foly\u00f3s\u00f3j\u00e1n … ki fogja megtenni ezt a csod\u00e1t? ”<\/p>\nHamarosan az \u00faj politikai tapasztalatok sor\u00e1n sok neh\u00e9zs\u00e9gbe \u00fctk\u00f6zik. Hogy ne t\u00e9rjen el a szakmai korrekts\u00e9gt\u0151l azzal, hogy az \u00fajs\u00e1got az \u00e9pp aktu\u00e1lis politikai j\u00e1t\u00e9koknak vesse al\u00e1, \u00fagy d\u00f6nt, hogy lemond igazgat\u00f3i posztj\u00e1r\u00f3l, \u00e9s \u00edgy im\u00e1dkozik: „ez a megal\u00e1ztat\u00e1s arra szolg\u00e1l, hogy \u00fcres lelkemet \u00fajra el\u00e9d helyezzem, Uram.” \u201eF\u00e9lre\u00e9rt\u00e9seket, r\u00e1galmaz\u00e1sokat, g\u00fanyt, elhagyatotts\u00e1got\u201d kell elviselnie, amelyek \u201ecsal\u00f3d\u00e1st \u00e9s keser\u0171s\u00e9get\u201d okoznak sz\u00e1m\u00e1ra; meg\u00e9rti, hogy ezek \u201epr\u00f3bat\u00e9telek\u201d a szentt\u00e9 v\u00e1l\u00e1shoz.<\/p>\n
Megingathatatlan b\u00e9kep\u00e1rti<\/em> \u2013 B\u00e9ke ir\u00e1nti elk\u00f6telezetts\u00e9ge pr\u00f3f\u00e9tikus \u00e9s meggy\u0151z\u0151: pacifista az Els\u0151 Vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa dr\u00e1mai \u00e9veiben, amikor a civil t\u00e1rsadalom megosztott volt a semlegesek \u00e9s az intervencionist\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt. Pacifista az 1920-as \u00e9vek eleje \u00f3ta, amikor bemutatja az Egyes\u00fclt \u00c1llamokat Eur\u00f3p\u00e1nak. Ism\u00e9t b\u00e9k\u00e9t \u00e9s egyetemes testv\u00e9ris\u00e9get akar, amikor – egy h\u00edres 1949-es parlamenti besz\u00e9d\u00e9ben – ragaszkodik az Atlanti Paktumhoz, \u00e9s nemcsak a v\u00e9delem eszk\u00f6zek\u00e9nt \u00e9rtelmezi, hanem az eur\u00f3pai n\u00e9pek, k\u00f6zt\u00fck Oroszorsz\u00e1g k\u00f6z\u00f6tti b\u00e9ke elv\u00e9nek is. A b\u00e9k\u00e9r\u0151l alkotott elk\u00e9pzel\u00e9se k\u00f6zvetlen\u00fcl a szeretet t\u00f6rv\u00e9ny\u00e9b\u0151l, a szolidarit\u00e1s ig\u00e9ny\u00e9b\u0151l, valamint a racion\u00e1lis, t\u00e1rsadalmi \u00e9s gazdas\u00e1gi k\u00f6vetelm\u00e9nyekb\u0151l fakad. A „h\u00e1bor\u00fa gyilkoss\u00e1g” (meg\u00f6li az embert, v\u00e9tve az \u00f6t\u00f6dik parancsolat ellen) „k\u00e9pm\u00e1s\u00e1ban istengyilkoss\u00e1g” (elnyomja az emberben a teremtm\u00e9nyt \u00e9s Isten k\u00e9pm\u00e1s\u00e1t) \u00e9s \u00f6ngyilkoss\u00e1g, mert az emberis\u00e9g k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen manaps\u00e1g, egyetlen organizmus, amely \u00f6nmag\u00e1t puszt\u00edtja el ha konfliktusokba keveredik.<\/p>\nOlyan ember, aki gyakorolja a b\u00e9k\u00e9t amellett, hogy pr\u00e9dik\u00e1lja. Eml\u00e9ksz\u00fcnk r\u00e1 p\u00e1rbesz\u00e9dei \u00e1ltal az 1950-es \u00e9vek elej\u00e9r\u0151l, az \u00e1ltala vezetett \u00fajs\u00e1gok lapjair\u00f3l, a kommunista vil\u00e1g k\u00e9pvisel\u0151ivel, p\u00e9ld\u00e1ul a mil\u00e1n\u00f3i Unitate \u00fajs\u00e1g igazgat\u00f3j\u00e1val, Davide Lajoloval azokban az \u00e9vekben, amikor a kommunist\u00e1kat az egyh\u00e1z kik\u00f6z\u00f6s\u00edtette. Ez a kezdem\u00e9nyez\u00e9s, bizonyos felz\u00fadul\u00e1st \u00e9s n\u00e9mi f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9st okoz.<\/p>\n
Arra is eml\u00e9ksz\u00fcnk, hogy a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9n, 1945-ben n\u00e9h\u00e1ny fasiszta vezet\u0151 megment\u00e9s\u00e9n dolgozott a felszabadul\u00e1st k\u00f6vet\u0151 napokban bek\u00f6vetkezett lincsel\u00e9st\u0151l \u00e9s summ\u00e1s kiv\u00e9gz\u00e9sekt\u0151l, \u0151 aki a fasizmus alatt elszenvedte az ideol\u00f3giai \u00e9s kultur\u00e1lis n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u00e9seket \u00e9s szenved\u00e9seket.<\/p>\n
Hozz\u00e1 tartozik a szocialista Caloss\u00f3val egy\u00fctt bemutatott els\u0151, a lelkiismereti szabads\u00e1ggal kapcsolatos t\u00f6rv\u00e9ny (1949). A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 p\u00e1rtok parlamenti k\u00e9pvisel\u0151ivel k\u00f6t\u00f6tt parlamenti B\u00e9kemeg\u00e1llapod\u00e1s (1951) els\u0151 inspir\u00e1l\u00f3i k\u00f6z\u00e9 tartozik.<\/p>\n
A demokr\u00e1ci\u00e1r\u00f3l val\u00f3 felfog\u00e1sa az emberek k\u00f6z\u00f6tti kapcsolat etikai tartalm\u00e1b\u00f3l indul ki, teh\u00e1t mindegyik\u00fck m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g\u00e1nak \u00e9s a k\u00f6zj\u00f3t meghat\u00e1roz\u00f3 \u00e9rt\u00e9k\u00e9nek elismer\u00e9s\u00e9b\u0151l. Ebben az \u00e9rtelemben demokratikus lelk\u00fclete a kereszt\u00e9ny inspir\u00e1ci\u00f3ban gy\u00f6kerezik. N\u00e9h\u00e1ny h\u00edres k\u00f6tetben, mint p\u00e9ld\u00e1ul a Disumanesimo<\/em> (1941), a Kereszt\u00e9ny \u00fatt\u00f6r\u0151k a demokr\u00e1ci\u00e1ban<\/em> (1950) \u00e9s a K\u00e9t v\u00e1ros<\/em> (1961), hangs\u00falyozza, hogy a politika a kereszt\u00e9ny szeretet legmagasabb szint\u0171 szervezett form\u00e1ja lenne. De nem csak. Tudva j\u00f3l, hogy a politika m\u00e1sokn\u00e1l ter\u00fcletekn\u00e9l jobban ki van t\u00e9ve a \u201ekorrupci\u00f3nak, hazugs\u00e1gnak, amb\u00edci\u00f3nak\u201d \u2013 m\u00e9g azt is \u00edrja, hogy \u201ea hatalom s\u00e1t\u00e1niz\u00e1l\u201d (1962). Ezt a ma minden eddigin\u00e9l aktu\u00e1lisabb \u00fczenetet ind\u00edtja el: ha mindannyiunknak szents\u00e9gre van sz\u00fcks\u00e9ge, \u201eaz \u00e1llamf\u00e9rfiaknak, a t\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00f3knak, a k\u00f6zigazgat\u00e1snak kett\u0151s adagra van sz\u00fcks\u00e9ge\u201d (1962).<\/p>\nA Chiara Lubich-cal val\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1s<\/em> \u2013 1948 \u00e9lete d\u00f6nt\u0151 \u00e9ve: 54 \u00e9ves, politikai \u00e9s kultur\u00e1lis ter\u00fcleten elfogadott f\u00e9rfi, \u00e9s tal\u00e1lkozik az akkor huszonnyolc \u00e9ves Chiara Lubich-kal, akiben egy rendk\u00edv\u00fcli karizm\u00e1t ismer fel. Teljes m\u00e9rt\u00e9kben k\u00f6t\u0151dik a Focolare Mozgalomhoz, \u00e9s Chiara mellett fontos szerepet j\u00e1tszik a Mozgalom sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9s a lelkis\u00e9g elm\u00e9ly\u00edt\u00e9s\u00e9ben, annyira, hogy Chiara t\u00f6bbsz\u00f6r is t\u00e1rsalap\u00edt\u00f3nak nevezte.<\/p>\nMiut\u00e1n elhagyta a parlamentet 1953-ban, Giordani abbahagyta a politik\u00e1t az\u00e9rt, hogy egy \u00faj szoci\u00e1lis \u00e9s politikai k\u00falt\u00fara \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek szentelje mag\u00e1t, amely egy nagyobb dimenyi\u00f3ban j\u00e1tsz\u00f3dik: az emberis\u00e9g csal\u00e1dj\u00e1ban. A Chiar\u00e1val val\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1s \u00e9let\u00e9ben egy fordul\u00f3pontot hozott az \u00e9let\u00e9be. K\u00e9s\u0151bb ezt mondta: „Minden tanulm\u00e1nyom, ide\u00e1ljaim, m\u00e9g \u00e9letem esem\u00e9nyei is e c\u00e9l fel\u00e9 ir\u00e1nyultak sz\u00e1momra… Azt mondhatn\u00e1m hogy el\u0151bb kerestem, most megtal\u00e1ltam.<\/p>\n
Leny\u00fcg\u00f6zi a Chiara \u00e1ltal hirdetett \u00e9s meg\u00e9lt „k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi lelkis\u00e9g” evang\u00e9liumi radikalit\u00e1sa. Az \u00faj fordul\u00f3pont Giordani \u00e9let\u00e9ben olyan m\u00e9lyrehat\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1st id\u00e9z el\u0151, hogy \u2013 amint \u00edrja \u2013 \u201emegr\u00e1zk\u00f3dtat\u00e1st okozott a bar\u00e1taiban\u201d. A n\u00e9zetelt\u00e9r\u00e9s \u00e1talakul, \u00e9s Giordani \u00faj \u00e9s er\u0151s \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9get nyer a m\u00e9ly p\u00e1rbesz\u00e9d ir\u00e1nt. Egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 elk\u00f6telezetts\u00e9ge k\u00f6z\u00f6ss\u00e9giv\u00e9 v\u00e1lik, \u00e9s id\u0151vel politikusok egy csoportja veszi \u00e1t: az 1950-es \u00e9vekben megalakult parlamenti k\u00e9pvisel\u0151k kis csoportj\u00e1t\u00f3l a vil\u00e1g minden t\u00e1j\u00e1n megalak\u00edtott Politikai Mozgalom az Egys\u00e9g\u00e9rt -ig, amelyet Chiara Lubich 1996-ban alap\u00edtott.<\/p>\n
Giordani 1980 \u00e1prilis 18-\u00e1n halt meg, boldogg\u00e1 avat\u00e1si pere folyamatban van.<\/p>\n<\/div>
<\/div><\/div><\/div><\/div><\/div><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":2618,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"100-width.php","meta":{"footnotes":""},"class_list":["post-4982","page","type-page","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/focolare.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/4982","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/focolare.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/focolare.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/focolare.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/focolare.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=4982"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/focolare.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/4982\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":4985,"href":"https:\/\/focolare.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/4982\/revisions\/4985"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/focolare.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2618"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/focolare.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=4982"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}
<\/span><\/div>Pasquale Foresi 1929 ben sz\u00fcletett egy Livorno-i kereszt\u00e9ny csal\u00e1dban. \u00c9desapj\u00e1t, Palmiro Foresi-t, 1946-ban a kereszt\u00e9nydemokrata p\u00e1rt k\u00e9pvisel\u0151j\u00e9nek v\u00e1lasztj\u00e1k k\u00e9t alkalommal. Pasquale 14 \u00e9vesen elsz\u00f6kik otthonr\u00f3l, hogy csatlakozzon egy \u00faj Olaszorsz\u00e1g\u00e9rt harcol\u00f3 ellen\u00e1ll\u00e1si mozgalomhoz. Abban az id\u0151szakban kezd meg\u00e9rni benne a paps\u00e1gra val\u00f3 hivat\u00e1s gondolata. Hazat\u00e9r\u00e9se ut\u00e1n a Pistoia-i egyh\u00e1zmegye szemin\u00e1rium\u00e1ba jelentkezik, id\u0151k\u00f6zben odak\u00f6lt\u00f6zik a csal\u00e1dja is, azut\u00e1n R\u00f3m\u00e1ba megy a Gregori\u00e1na P\u00e1pai egyetemre. \u00c1m \u00fagy t\u0171nik, hogy ez az \u00e9let nem felel meg teljesen az elv\u00e1r\u00e1sainak.<\/p>\n
\u00c9desapja ek\u00f6zben megismerkedik Igino Giordani k\u00e9pvisel\u0151vel aki bemutatja neki Chiara Lubichot. Foresi urat nagyon meg\u00e9rinti a fiatal l\u00e1ny evang\u00e9liumi radikalit\u00e1sa. A hiteles kereszt\u00e9nys\u00e9get keresve szeretne vele tal\u00e1lkozni \u00e9s egy tal\u00e1lkoz\u00f3t szervez, ahova megh\u00edvja a v\u00e1ros katolikus elitj\u00e9t. Chiara nem tud r\u00e9szt venni szem\u00e9lyesen, elk\u00fcldi Graziella De Luca-t, az egyik els\u0151 t\u00e1rsn\u0151j\u00e9t, aki t\u00e9vesen egy nappal k\u00e9s\u0151bb \u00e9rkezik Pistoiaba, mint ahogy v\u00e1rt\u00e1k. Pasquale fogadja \u0151t \u00e9s tiszta udvariass\u00e1gb\u00f3l elkezdi k\u00e9rdezni a lelki tapasztalatair\u00f3l. M\u00e9lyen meg\u00e9rinti, amit hall \u00e9s k\u00e9ri, hogy tal\u00e1lkozhasson Chiar\u00e1val.<\/p>\n
Ez 1949 kar\u00e1csony\u00e1n k\u00f6vetkezik be Trentoban, \u00e9s nem sokkal ut\u00e1na Pasquale eld\u00f6nti, hogy csatlakozik a Fokol\u00e1re mozgalom els\u0151 f\u00e9rfi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9hez R\u00f3m\u00e1ban. Itt meger\u0151s\u00f6dik hivat\u00e1s\u00e1ban \u00e9s \u00fajra \u00e9rzi, hogy visszat\u00e9r a paps\u00e1gra val\u00f3 elhivatotts\u00e1ga is. \u00cdgy mes\u00e9l err\u0151l: Nem egy, a t\u00f6bbin\u00e9l szebb \u00e9s szentebb vall\u00e1sos szervezetbe l\u00e9ptem be, hanem egy olyan kereszt\u00e9ny, vall\u00e1sos \u00e9s t\u00e1rsadalmi forradalomnak lettem r\u00e9szese, amely megv\u00e1ltoztathatja az egyh\u00e1zat \u00e9s a t\u00e1rsadalmat. 1954-ben \u0151 lesz az els\u0151 fokolarino pap.<\/p>\n
Chiara k\u00fcl\u00f6n\u00f6s \u00f6sszhangot \u00e9rez Pasquale-val \u00e9s arra k\u00e9ri, hogy osztozzon vele a mozgalom vezet\u00e9s\u00e9ben.<\/p>\n
M\u00e9ly teol\u00f3giai ismereteinek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en Pasquale Foresi felismeri Chiara megsejt\u00e9seinek teol\u00f3giai \u00e9s doktrin\u00e1lis jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t \u00e9s a mozgalom k\u00e9pvisel\u0151j\u00e9v\u00e9 v\u00e1lik az Egyh\u00e1zzal val\u00f3 kapcsolatokban, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen amikor a Szentsz\u00e9k elkezdi tanulm\u00e1nyozni a sz\u00fclet\u0151ben lev\u0151 Mozgalmat.<\/p>\n
Foresi atya f\u0151 feladata az volt, hogy seg\u00edtse Chi\u00e1r\u00e1t, hogy az egys\u00e9g karizm\u00e1j\u00e1t konkr\u00e9t m\u0171vekben megval\u00f3s\u00edthassa: a Firenze melletti, tanus\u00e1gtev\u0151 Loppiano v\u00e1roska, a Citta Nuova kiad\u00f3, a Sophia Egyetemi Int\u00e9zet, amely 2007-ben Loppiano-ban kap helyet.<\/p>\n
\u201eEgy adott pillanatban \u00fagy \u00e9reztem – mes\u00e9lte – hogy az \u00e9letemben mindent rosszul cselekedtem, \u00e9s hogy k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen azok a pozit\u00edv dolgok amikhez hozzaj\u00e1rulhattam az eny\u00e9mek voltak \u00e9s nem Isten\u00e9. \u201d Egy lelki v\u00edv\u00f3d\u00e1s id\u0151szaka, amelyet Isten r\u00e9sz\u00e9r\u0151l megtiszt\u00edt\u00f3 kegyelemk\u00e9nt \u00e9l meg. Ez a lelki pr\u00f3bat\u00e9tel a fizikai j\u00f3l\u00e9t\u00e9re is r\u00e1nyomja b\u00e9lyeg\u00e9t, ugyanakkor ebben az id\u0151ben teljesednek ki azok a m\u0171vek, amelyeket Chiara r\u00e1b\u00edzott mint t\u00e1rsfelel\u0151sre.<\/p>\n
A T\u00e1rsadalom teol\u00f3gi\u00e1ja, a Besz\u00e9lget\u00e9s a fokolarinikkel c\u00edm\u0171 k\u00f6tetei vonatkoz\u00e1si pontok a mozgalom m\u00e1s szerz\u0151i sz\u00e1m\u00e1ra is.<\/p>\n
2015. j\u00fanius 14.-\u00e9n bejezte be f\u00f6ldi \u00e9let\u00e9t.<\/p>\n<\/div>
IGINO GIORDANI<\/strong><\/h2><\/div><\/div><\/div>Az Olaszorsz\u00e1g-i Tivoliban sz\u00fcletett 1894-ben els\u0151k\u00e9nt a hat gyerek k\u00f6z\u00fcl a szer\u00e9ny anyagi helyzettel rendelkez\u0151 csal\u00e1dban. \u00c9ppen befejezte tanulm\u00e1nyait amikor kit\u00f6rt az Els\u0151 Vil\u00e1ghbor\u00fa \u00e9s Giordani a l\u00f6v\u00e9sz\u00e1rkokban \u00e9li \u00e1t. Nem l\u0151 az ellens\u00e9gre, mivel a kereszt\u00e9nys\u00e9g tiltja az \u00f6l\u00e9st, viszont e b\u00e1tor v\u00e1laszt\u00e1s\u00e1nak \u00e1ra az, hogy \u0151 sebes\u00fcl meg s\u00falyosan. Mik\u00f6zben katonai korh\u00e1zakban kereste a gy\u00f3gyul\u00e1st v\u00e9gezte el az Irodalom \u00e9s Filoz\u00f3fia szakot. 1920-ban \u00f6sszeh\u00e1zasodik feles\u00e9g\u00e9vel, Mya-val, akivel 4 gyermek\u00fck lesz.<\/p>\n
A politikai k\u00f6vetkezetess\u00e9g b\u00e1tors\u00e1ga<\/em> – Giordani egy olyan politikai kult\u00fara tan\u00faj\u00e1nak tekinthet\u0151, amely \u00e9rt\u00e9keli a k\u00f6vetkezetess\u00e9get, a p\u00e1rbesz\u00e9det \u00e9s a b\u00e9keteremt\u00e9st. Giordani, egy a hatalom szor\u00edt\u00e1s\u00e1t\u00f3l is, teljesen szabad ember volt: \u00e9lete ma is kih\u00edv\u00e1s el\u00e9 \u00e1ll\u00edt benn\u00fcnket.<\/p>\nAz els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt csatlakozott az Olasz N\u00e9pp\u00e1rthoz<\/em> \u2013 politikai \u00e9letrajza 1919-ben kezd\u0151dik, amikor az els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt tal\u00e1ljuk, akik v\u00e1laszoltak az \u00faj N\u00e9pp\u00e1rt alap\u00edt\u00f3ja, Don Luigi Sturzo \u201eaz er\u0151s szabadok felh\u00edv\u00e1s\u00e1ra\u201d. A nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u0151tt a Revolta Catolic\u0103 (1925) c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9vel t\u0171nik ki, amely a fasiszta hatalmi rendszerrel szembeni heves ellen\u00e1ll\u00e1sr\u00f3l sz\u00f3l, \u00e9s kem\u00e9nyen viszonyul azokhoz a katolikus csoportokhoz, akik engedtek a rezsim cs\u00e1b\u00edt\u00e1s\u00e1nak. M\u00e1r ebben a sz\u00f6veg\u00e9ben is kijelenti, hogy az emberi egy\u00fctt\u00e9l\u00e9st az egyetemes testv\u00e9ris\u00e9gre kell alapozni. N\u00e9h\u00e1ny hitv\u00e9delmi t\u00e9m\u00e1j\u00fa k\u00f6nyv\u00e9n kereszt\u00fcl dacol kor\u00e1nak ideol\u00f3gi\u00e1ival, \u00e9s al\u00e1h\u00fazza a szolg\u00e1lat \u00e9s a j\u00f3t\u00e9konys\u00e1g lelk\u00fclet\u00e9t, amely \u00e1t kellene hassa a politik\u00e1t \u00e9s a hatalmat.<\/p>\n\u00c9letszents\u00e9g \u00e9s politika<\/em> – Az 1924-es \u00e9s az 1946-os v\u00e1laszt\u00e1sokon jel\u00f6lt. 1946-ban az Alkotm\u00e1nyoz\u00f3 Nemzetgy\u0171l\u00e9s \u00e9s a Kereszt\u00e9nydemokr\u00e1cia r\u00e9sz\u00e9r\u0151l a K\u00e9pvisel\u0151h\u00e1z Parlamenti K\u00f6zgy\u0171l\u00e9s\u00e9nek tagjak\u00e9nt a politik\u00e1ba l\u00e9pve felvet\u0151dik a k\u00e9rd\u00e9s: \u201eLehet-e szent a politikus? E\u0151l\u00e9ptetve az „A N\u00e9p” p\u00e1rt\u00fajs\u00e1g szerkeszt\u0151j\u00e9nek napl\u00f3j\u00e1ban ezt \u00edrja: „ismertetni a szentet, a szents\u00e9get egy szeg\u00e9ny \u00fajs\u00e1gon kereszt\u00fcl; terjeszteni az \u00e9letszents\u00e9get a K\u00e9pvisel\u0151h\u00e1z foly\u00f3s\u00f3j\u00e1n … ki fogja megtenni ezt a csod\u00e1t? ”<\/p>\nHamarosan az \u00faj politikai tapasztalatok sor\u00e1n sok neh\u00e9zs\u00e9gbe \u00fctk\u00f6zik. Hogy ne t\u00e9rjen el a szakmai korrekts\u00e9gt\u0151l azzal, hogy az \u00fajs\u00e1got az \u00e9pp aktu\u00e1lis politikai j\u00e1t\u00e9koknak vesse al\u00e1, \u00fagy d\u00f6nt, hogy lemond igazgat\u00f3i posztj\u00e1r\u00f3l, \u00e9s \u00edgy im\u00e1dkozik: „ez a megal\u00e1ztat\u00e1s arra szolg\u00e1l, hogy \u00fcres lelkemet \u00fajra el\u00e9d helyezzem, Uram.” \u201eF\u00e9lre\u00e9rt\u00e9seket, r\u00e1galmaz\u00e1sokat, g\u00fanyt, elhagyatotts\u00e1got\u201d kell elviselnie, amelyek \u201ecsal\u00f3d\u00e1st \u00e9s keser\u0171s\u00e9get\u201d okoznak sz\u00e1m\u00e1ra; meg\u00e9rti, hogy ezek \u201epr\u00f3bat\u00e9telek\u201d a szentt\u00e9 v\u00e1l\u00e1shoz.<\/p>\n
Megingathatatlan b\u00e9kep\u00e1rti<\/em> \u2013 B\u00e9ke ir\u00e1nti elk\u00f6telezetts\u00e9ge pr\u00f3f\u00e9tikus \u00e9s meggy\u0151z\u0151: pacifista az Els\u0151 Vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa dr\u00e1mai \u00e9veiben, amikor a civil t\u00e1rsadalom megosztott volt a semlegesek \u00e9s az intervencionist\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt. Pacifista az 1920-as \u00e9vek eleje \u00f3ta, amikor bemutatja az Egyes\u00fclt \u00c1llamokat Eur\u00f3p\u00e1nak. Ism\u00e9t b\u00e9k\u00e9t \u00e9s egyetemes testv\u00e9ris\u00e9get akar, amikor – egy h\u00edres 1949-es parlamenti besz\u00e9d\u00e9ben – ragaszkodik az Atlanti Paktumhoz, \u00e9s nemcsak a v\u00e9delem eszk\u00f6zek\u00e9nt \u00e9rtelmezi, hanem az eur\u00f3pai n\u00e9pek, k\u00f6zt\u00fck Oroszorsz\u00e1g k\u00f6z\u00f6tti b\u00e9ke elv\u00e9nek is. A b\u00e9k\u00e9r\u0151l alkotott elk\u00e9pzel\u00e9se k\u00f6zvetlen\u00fcl a szeretet t\u00f6rv\u00e9ny\u00e9b\u0151l, a szolidarit\u00e1s ig\u00e9ny\u00e9b\u0151l, valamint a racion\u00e1lis, t\u00e1rsadalmi \u00e9s gazdas\u00e1gi k\u00f6vetelm\u00e9nyekb\u0151l fakad. A „h\u00e1bor\u00fa gyilkoss\u00e1g” (meg\u00f6li az embert, v\u00e9tve az \u00f6t\u00f6dik parancsolat ellen) „k\u00e9pm\u00e1s\u00e1ban istengyilkoss\u00e1g” (elnyomja az emberben a teremtm\u00e9nyt \u00e9s Isten k\u00e9pm\u00e1s\u00e1t) \u00e9s \u00f6ngyilkoss\u00e1g, mert az emberis\u00e9g k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen manaps\u00e1g, egyetlen organizmus, amely \u00f6nmag\u00e1t puszt\u00edtja el ha konfliktusokba keveredik.<\/p>\nOlyan ember, aki gyakorolja a b\u00e9k\u00e9t amellett, hogy pr\u00e9dik\u00e1lja. Eml\u00e9ksz\u00fcnk r\u00e1 p\u00e1rbesz\u00e9dei \u00e1ltal az 1950-es \u00e9vek elej\u00e9r\u0151l, az \u00e1ltala vezetett \u00fajs\u00e1gok lapjair\u00f3l, a kommunista vil\u00e1g k\u00e9pvisel\u0151ivel, p\u00e9ld\u00e1ul a mil\u00e1n\u00f3i Unitate \u00fajs\u00e1g igazgat\u00f3j\u00e1val, Davide Lajoloval azokban az \u00e9vekben, amikor a kommunist\u00e1kat az egyh\u00e1z kik\u00f6z\u00f6s\u00edtette. Ez a kezdem\u00e9nyez\u00e9s, bizonyos felz\u00fadul\u00e1st \u00e9s n\u00e9mi f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9st okoz.<\/p>\n
Arra is eml\u00e9ksz\u00fcnk, hogy a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9n, 1945-ben n\u00e9h\u00e1ny fasiszta vezet\u0151 megment\u00e9s\u00e9n dolgozott a felszabadul\u00e1st k\u00f6vet\u0151 napokban bek\u00f6vetkezett lincsel\u00e9st\u0151l \u00e9s summ\u00e1s kiv\u00e9gz\u00e9sekt\u0151l, \u0151 aki a fasizmus alatt elszenvedte az ideol\u00f3giai \u00e9s kultur\u00e1lis n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u00e9seket \u00e9s szenved\u00e9seket.<\/p>\n
Hozz\u00e1 tartozik a szocialista Caloss\u00f3val egy\u00fctt bemutatott els\u0151, a lelkiismereti szabads\u00e1ggal kapcsolatos t\u00f6rv\u00e9ny (1949). A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 p\u00e1rtok parlamenti k\u00e9pvisel\u0151ivel k\u00f6t\u00f6tt parlamenti B\u00e9kemeg\u00e1llapod\u00e1s (1951) els\u0151 inspir\u00e1l\u00f3i k\u00f6z\u00e9 tartozik.<\/p>\n
A demokr\u00e1ci\u00e1r\u00f3l val\u00f3 felfog\u00e1sa az emberek k\u00f6z\u00f6tti kapcsolat etikai tartalm\u00e1b\u00f3l indul ki, teh\u00e1t mindegyik\u00fck m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g\u00e1nak \u00e9s a k\u00f6zj\u00f3t meghat\u00e1roz\u00f3 \u00e9rt\u00e9k\u00e9nek elismer\u00e9s\u00e9b\u0151l. Ebben az \u00e9rtelemben demokratikus lelk\u00fclete a kereszt\u00e9ny inspir\u00e1ci\u00f3ban gy\u00f6kerezik. N\u00e9h\u00e1ny h\u00edres k\u00f6tetben, mint p\u00e9ld\u00e1ul a Disumanesimo<\/em> (1941), a Kereszt\u00e9ny \u00fatt\u00f6r\u0151k a demokr\u00e1ci\u00e1ban<\/em> (1950) \u00e9s a K\u00e9t v\u00e1ros<\/em> (1961), hangs\u00falyozza, hogy a politika a kereszt\u00e9ny szeretet legmagasabb szint\u0171 szervezett form\u00e1ja lenne. De nem csak. Tudva j\u00f3l, hogy a politika m\u00e1sokn\u00e1l ter\u00fcletekn\u00e9l jobban ki van t\u00e9ve a \u201ekorrupci\u00f3nak, hazugs\u00e1gnak, amb\u00edci\u00f3nak\u201d \u2013 m\u00e9g azt is \u00edrja, hogy \u201ea hatalom s\u00e1t\u00e1niz\u00e1l\u201d (1962). Ezt a ma minden eddigin\u00e9l aktu\u00e1lisabb \u00fczenetet ind\u00edtja el: ha mindannyiunknak szents\u00e9gre van sz\u00fcks\u00e9ge, \u201eaz \u00e1llamf\u00e9rfiaknak, a t\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00f3knak, a k\u00f6zigazgat\u00e1snak kett\u0151s adagra van sz\u00fcks\u00e9ge\u201d (1962).<\/p>\nA Chiara Lubich-cal val\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1s<\/em> \u2013 1948 \u00e9lete d\u00f6nt\u0151 \u00e9ve: 54 \u00e9ves, politikai \u00e9s kultur\u00e1lis ter\u00fcleten elfogadott f\u00e9rfi, \u00e9s tal\u00e1lkozik az akkor huszonnyolc \u00e9ves Chiara Lubich-kal, akiben egy rendk\u00edv\u00fcli karizm\u00e1t ismer fel. Teljes m\u00e9rt\u00e9kben k\u00f6t\u0151dik a Focolare Mozgalomhoz, \u00e9s Chiara mellett fontos szerepet j\u00e1tszik a Mozgalom sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9s a lelkis\u00e9g elm\u00e9ly\u00edt\u00e9s\u00e9ben, annyira, hogy Chiara t\u00f6bbsz\u00f6r is t\u00e1rsalap\u00edt\u00f3nak nevezte.<\/p>\nMiut\u00e1n elhagyta a parlamentet 1953-ban, Giordani abbahagyta a politik\u00e1t az\u00e9rt, hogy egy \u00faj szoci\u00e1lis \u00e9s politikai k\u00falt\u00fara \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek szentelje mag\u00e1t, amely egy nagyobb dimenyi\u00f3ban j\u00e1tsz\u00f3dik: az emberis\u00e9g csal\u00e1dj\u00e1ban. A Chiar\u00e1val val\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1s \u00e9let\u00e9ben egy fordul\u00f3pontot hozott az \u00e9let\u00e9be. K\u00e9s\u0151bb ezt mondta: „Minden tanulm\u00e1nyom, ide\u00e1ljaim, m\u00e9g \u00e9letem esem\u00e9nyei is e c\u00e9l fel\u00e9 ir\u00e1nyultak sz\u00e1momra… Azt mondhatn\u00e1m hogy el\u0151bb kerestem, most megtal\u00e1ltam.<\/p>\n
Leny\u00fcg\u00f6zi a Chiara \u00e1ltal hirdetett \u00e9s meg\u00e9lt „k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi lelkis\u00e9g” evang\u00e9liumi radikalit\u00e1sa. Az \u00faj fordul\u00f3pont Giordani \u00e9let\u00e9ben olyan m\u00e9lyrehat\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1st id\u00e9z el\u0151, hogy \u2013 amint \u00edrja \u2013 \u201emegr\u00e1zk\u00f3dtat\u00e1st okozott a bar\u00e1taiban\u201d. A n\u00e9zetelt\u00e9r\u00e9s \u00e1talakul, \u00e9s Giordani \u00faj \u00e9s er\u0151s \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9get nyer a m\u00e9ly p\u00e1rbesz\u00e9d ir\u00e1nt. Egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 elk\u00f6telezetts\u00e9ge k\u00f6z\u00f6ss\u00e9giv\u00e9 v\u00e1lik, \u00e9s id\u0151vel politikusok egy csoportja veszi \u00e1t: az 1950-es \u00e9vekben megalakult parlamenti k\u00e9pvisel\u0151k kis csoportj\u00e1t\u00f3l a vil\u00e1g minden t\u00e1j\u00e1n megalak\u00edtott Politikai Mozgalom az Egys\u00e9g\u00e9rt -ig, amelyet Chiara Lubich 1996-ban alap\u00edtott.<\/p>\n
Giordani 1980 \u00e1prilis 18-\u00e1n halt meg, boldogg\u00e1 avat\u00e1si pere folyamatban van.<\/p>\n<\/div>
<\/div><\/div><\/div><\/div><\/span><\/div><\/div><\/div><\/div><\/div><\/div>IGINO GIORDANI<\/strong><\/h2><\/div><\/div><\/div><\/span><\/div><\/div>Az Olaszorsz\u00e1g-i Tivoliban sz\u00fcletett 1894-ben els\u0151k\u00e9nt a hat gyerek k\u00f6z\u00fcl a szer\u00e9ny anyagi helyzettel rendelkez\u0151 csal\u00e1dban. \u00c9ppen befejezte tanulm\u00e1nyait amikor kit\u00f6rt az Els\u0151 Vil\u00e1ghbor\u00fa \u00e9s Giordani a l\u00f6v\u00e9sz\u00e1rkokban \u00e9li \u00e1t. Nem l\u0151 az ellens\u00e9gre, mivel a kereszt\u00e9nys\u00e9g tiltja az \u00f6l\u00e9st, viszont e b\u00e1tor v\u00e1laszt\u00e1s\u00e1nak \u00e1ra az, hogy \u0151 sebes\u00fcl meg s\u00falyosan. Mik\u00f6zben katonai korh\u00e1zakban kereste a gy\u00f3gyul\u00e1st v\u00e9gezte el az Irodalom \u00e9s Filoz\u00f3fia szakot. 1920-ban \u00f6sszeh\u00e1zasodik feles\u00e9g\u00e9vel, Mya-val, akivel 4 gyermek\u00fck lesz.<\/p>\n
A politikai k\u00f6vetkezetess\u00e9g b\u00e1tors\u00e1ga<\/em> – Giordani egy olyan politikai kult\u00fara tan\u00faj\u00e1nak tekinthet\u0151, amely \u00e9rt\u00e9keli a k\u00f6vetkezetess\u00e9get, a p\u00e1rbesz\u00e9det \u00e9s a b\u00e9keteremt\u00e9st. Giordani, egy a hatalom szor\u00edt\u00e1s\u00e1t\u00f3l is, teljesen szabad ember volt: \u00e9lete ma is kih\u00edv\u00e1s el\u00e9 \u00e1ll\u00edt benn\u00fcnket.<\/p>\nAz els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt csatlakozott az Olasz N\u00e9pp\u00e1rthoz<\/em> \u2013 politikai \u00e9letrajza 1919-ben kezd\u0151dik, amikor az els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt tal\u00e1ljuk, akik v\u00e1laszoltak az \u00faj N\u00e9pp\u00e1rt alap\u00edt\u00f3ja, Don Luigi Sturzo \u201eaz er\u0151s szabadok felh\u00edv\u00e1s\u00e1ra\u201d. A nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u0151tt a Revolta Catolic\u0103 (1925) c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9vel t\u0171nik ki, amely a fasiszta hatalmi rendszerrel szembeni heves ellen\u00e1ll\u00e1sr\u00f3l sz\u00f3l, \u00e9s kem\u00e9nyen viszonyul azokhoz a katolikus csoportokhoz, akik engedtek a rezsim cs\u00e1b\u00edt\u00e1s\u00e1nak. M\u00e1r ebben a sz\u00f6veg\u00e9ben is kijelenti, hogy az emberi egy\u00fctt\u00e9l\u00e9st az egyetemes testv\u00e9ris\u00e9gre kell alapozni. N\u00e9h\u00e1ny hitv\u00e9delmi t\u00e9m\u00e1j\u00fa k\u00f6nyv\u00e9n kereszt\u00fcl dacol kor\u00e1nak ideol\u00f3gi\u00e1ival, \u00e9s al\u00e1h\u00fazza a szolg\u00e1lat \u00e9s a j\u00f3t\u00e9konys\u00e1g lelk\u00fclet\u00e9t, amely \u00e1t kellene hassa a politik\u00e1t \u00e9s a hatalmat.<\/p>\n\u00c9letszents\u00e9g \u00e9s politika<\/em> – Az 1924-es \u00e9s az 1946-os v\u00e1laszt\u00e1sokon jel\u00f6lt. 1946-ban az Alkotm\u00e1nyoz\u00f3 Nemzetgy\u0171l\u00e9s \u00e9s a Kereszt\u00e9nydemokr\u00e1cia r\u00e9sz\u00e9r\u0151l a K\u00e9pvisel\u0151h\u00e1z Parlamenti K\u00f6zgy\u0171l\u00e9s\u00e9nek tagjak\u00e9nt a politik\u00e1ba l\u00e9pve felvet\u0151dik a k\u00e9rd\u00e9s: \u201eLehet-e szent a politikus? E\u0151l\u00e9ptetve az „A N\u00e9p” p\u00e1rt\u00fajs\u00e1g szerkeszt\u0151j\u00e9nek napl\u00f3j\u00e1ban ezt \u00edrja: „ismertetni a szentet, a szents\u00e9get egy szeg\u00e9ny \u00fajs\u00e1gon kereszt\u00fcl; terjeszteni az \u00e9letszents\u00e9get a K\u00e9pvisel\u0151h\u00e1z foly\u00f3s\u00f3j\u00e1n … ki fogja megtenni ezt a csod\u00e1t? ”<\/p>\nHamarosan az \u00faj politikai tapasztalatok sor\u00e1n sok neh\u00e9zs\u00e9gbe \u00fctk\u00f6zik. Hogy ne t\u00e9rjen el a szakmai korrekts\u00e9gt\u0151l azzal, hogy az \u00fajs\u00e1got az \u00e9pp aktu\u00e1lis politikai j\u00e1t\u00e9koknak vesse al\u00e1, \u00fagy d\u00f6nt, hogy lemond igazgat\u00f3i posztj\u00e1r\u00f3l, \u00e9s \u00edgy im\u00e1dkozik: „ez a megal\u00e1ztat\u00e1s arra szolg\u00e1l, hogy \u00fcres lelkemet \u00fajra el\u00e9d helyezzem, Uram.” \u201eF\u00e9lre\u00e9rt\u00e9seket, r\u00e1galmaz\u00e1sokat, g\u00fanyt, elhagyatotts\u00e1got\u201d kell elviselnie, amelyek \u201ecsal\u00f3d\u00e1st \u00e9s keser\u0171s\u00e9get\u201d okoznak sz\u00e1m\u00e1ra; meg\u00e9rti, hogy ezek \u201epr\u00f3bat\u00e9telek\u201d a szentt\u00e9 v\u00e1l\u00e1shoz.<\/p>\n
Megingathatatlan b\u00e9kep\u00e1rti<\/em> \u2013 B\u00e9ke ir\u00e1nti elk\u00f6telezetts\u00e9ge pr\u00f3f\u00e9tikus \u00e9s meggy\u0151z\u0151: pacifista az Els\u0151 Vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa dr\u00e1mai \u00e9veiben, amikor a civil t\u00e1rsadalom megosztott volt a semlegesek \u00e9s az intervencionist\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt. Pacifista az 1920-as \u00e9vek eleje \u00f3ta, amikor bemutatja az Egyes\u00fclt \u00c1llamokat Eur\u00f3p\u00e1nak. Ism\u00e9t b\u00e9k\u00e9t \u00e9s egyetemes testv\u00e9ris\u00e9get akar, amikor – egy h\u00edres 1949-es parlamenti besz\u00e9d\u00e9ben – ragaszkodik az Atlanti Paktumhoz, \u00e9s nemcsak a v\u00e9delem eszk\u00f6zek\u00e9nt \u00e9rtelmezi, hanem az eur\u00f3pai n\u00e9pek, k\u00f6zt\u00fck Oroszorsz\u00e1g k\u00f6z\u00f6tti b\u00e9ke elv\u00e9nek is. A b\u00e9k\u00e9r\u0151l alkotott elk\u00e9pzel\u00e9se k\u00f6zvetlen\u00fcl a szeretet t\u00f6rv\u00e9ny\u00e9b\u0151l, a szolidarit\u00e1s ig\u00e9ny\u00e9b\u0151l, valamint a racion\u00e1lis, t\u00e1rsadalmi \u00e9s gazdas\u00e1gi k\u00f6vetelm\u00e9nyekb\u0151l fakad. A „h\u00e1bor\u00fa gyilkoss\u00e1g” (meg\u00f6li az embert, v\u00e9tve az \u00f6t\u00f6dik parancsolat ellen) „k\u00e9pm\u00e1s\u00e1ban istengyilkoss\u00e1g” (elnyomja az emberben a teremtm\u00e9nyt \u00e9s Isten k\u00e9pm\u00e1s\u00e1t) \u00e9s \u00f6ngyilkoss\u00e1g, mert az emberis\u00e9g k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen manaps\u00e1g, egyetlen organizmus, amely \u00f6nmag\u00e1t puszt\u00edtja el ha konfliktusokba keveredik.<\/p>\nOlyan ember, aki gyakorolja a b\u00e9k\u00e9t amellett, hogy pr\u00e9dik\u00e1lja. Eml\u00e9ksz\u00fcnk r\u00e1 p\u00e1rbesz\u00e9dei \u00e1ltal az 1950-es \u00e9vek elej\u00e9r\u0151l, az \u00e1ltala vezetett \u00fajs\u00e1gok lapjair\u00f3l, a kommunista vil\u00e1g k\u00e9pvisel\u0151ivel, p\u00e9ld\u00e1ul a mil\u00e1n\u00f3i Unitate \u00fajs\u00e1g igazgat\u00f3j\u00e1val, Davide Lajoloval azokban az \u00e9vekben, amikor a kommunist\u00e1kat az egyh\u00e1z kik\u00f6z\u00f6s\u00edtette. Ez a kezdem\u00e9nyez\u00e9s, bizonyos felz\u00fadul\u00e1st \u00e9s n\u00e9mi f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9st okoz.<\/p>\n
Arra is eml\u00e9ksz\u00fcnk, hogy a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9n, 1945-ben n\u00e9h\u00e1ny fasiszta vezet\u0151 megment\u00e9s\u00e9n dolgozott a felszabadul\u00e1st k\u00f6vet\u0151 napokban bek\u00f6vetkezett lincsel\u00e9st\u0151l \u00e9s summ\u00e1s kiv\u00e9gz\u00e9sekt\u0151l, \u0151 aki a fasizmus alatt elszenvedte az ideol\u00f3giai \u00e9s kultur\u00e1lis n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u00e9seket \u00e9s szenved\u00e9seket.<\/p>\n
Hozz\u00e1 tartozik a szocialista Caloss\u00f3val egy\u00fctt bemutatott els\u0151, a lelkiismereti szabads\u00e1ggal kapcsolatos t\u00f6rv\u00e9ny (1949). A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 p\u00e1rtok parlamenti k\u00e9pvisel\u0151ivel k\u00f6t\u00f6tt parlamenti B\u00e9kemeg\u00e1llapod\u00e1s (1951) els\u0151 inspir\u00e1l\u00f3i k\u00f6z\u00e9 tartozik.<\/p>\n
A demokr\u00e1ci\u00e1r\u00f3l val\u00f3 felfog\u00e1sa az emberek k\u00f6z\u00f6tti kapcsolat etikai tartalm\u00e1b\u00f3l indul ki, teh\u00e1t mindegyik\u00fck m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g\u00e1nak \u00e9s a k\u00f6zj\u00f3t meghat\u00e1roz\u00f3 \u00e9rt\u00e9k\u00e9nek elismer\u00e9s\u00e9b\u0151l. Ebben az \u00e9rtelemben demokratikus lelk\u00fclete a kereszt\u00e9ny inspir\u00e1ci\u00f3ban gy\u00f6kerezik. N\u00e9h\u00e1ny h\u00edres k\u00f6tetben, mint p\u00e9ld\u00e1ul a Disumanesimo<\/em> (1941), a Kereszt\u00e9ny \u00fatt\u00f6r\u0151k a demokr\u00e1ci\u00e1ban<\/em> (1950) \u00e9s a K\u00e9t v\u00e1ros<\/em> (1961), hangs\u00falyozza, hogy a politika a kereszt\u00e9ny szeretet legmagasabb szint\u0171 szervezett form\u00e1ja lenne. De nem csak. Tudva j\u00f3l, hogy a politika m\u00e1sokn\u00e1l ter\u00fcletekn\u00e9l jobban ki van t\u00e9ve a \u201ekorrupci\u00f3nak, hazugs\u00e1gnak, amb\u00edci\u00f3nak\u201d \u2013 m\u00e9g azt is \u00edrja, hogy \u201ea hatalom s\u00e1t\u00e1niz\u00e1l\u201d (1962). Ezt a ma minden eddigin\u00e9l aktu\u00e1lisabb \u00fczenetet ind\u00edtja el: ha mindannyiunknak szents\u00e9gre van sz\u00fcks\u00e9ge, \u201eaz \u00e1llamf\u00e9rfiaknak, a t\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00f3knak, a k\u00f6zigazgat\u00e1snak kett\u0151s adagra van sz\u00fcks\u00e9ge\u201d (1962).<\/p>\nA Chiara Lubich-cal val\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1s<\/em> \u2013 1948 \u00e9lete d\u00f6nt\u0151 \u00e9ve: 54 \u00e9ves, politikai \u00e9s kultur\u00e1lis ter\u00fcleten elfogadott f\u00e9rfi, \u00e9s tal\u00e1lkozik az akkor huszonnyolc \u00e9ves Chiara Lubich-kal, akiben egy rendk\u00edv\u00fcli karizm\u00e1t ismer fel. Teljes m\u00e9rt\u00e9kben k\u00f6t\u0151dik a Focolare Mozgalomhoz, \u00e9s Chiara mellett fontos szerepet j\u00e1tszik a Mozgalom sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9s a lelkis\u00e9g elm\u00e9ly\u00edt\u00e9s\u00e9ben, annyira, hogy Chiara t\u00f6bbsz\u00f6r is t\u00e1rsalap\u00edt\u00f3nak nevezte.<\/p>\nMiut\u00e1n elhagyta a parlamentet 1953-ban, Giordani abbahagyta a politik\u00e1t az\u00e9rt, hogy egy \u00faj szoci\u00e1lis \u00e9s politikai k\u00falt\u00fara \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek szentelje mag\u00e1t, amely egy nagyobb dimenyi\u00f3ban j\u00e1tsz\u00f3dik: az emberis\u00e9g csal\u00e1dj\u00e1ban. A Chiar\u00e1val val\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1s \u00e9let\u00e9ben egy fordul\u00f3pontot hozott az \u00e9let\u00e9be. K\u00e9s\u0151bb ezt mondta: „Minden tanulm\u00e1nyom, ide\u00e1ljaim, m\u00e9g \u00e9letem esem\u00e9nyei is e c\u00e9l fel\u00e9 ir\u00e1nyultak sz\u00e1momra… Azt mondhatn\u00e1m hogy el\u0151bb kerestem, most megtal\u00e1ltam.<\/p>\n
Leny\u00fcg\u00f6zi a Chiara \u00e1ltal hirdetett \u00e9s meg\u00e9lt „k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi lelkis\u00e9g” evang\u00e9liumi radikalit\u00e1sa. Az \u00faj fordul\u00f3pont Giordani \u00e9let\u00e9ben olyan m\u00e9lyrehat\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1st id\u00e9z el\u0151, hogy \u2013 amint \u00edrja \u2013 \u201emegr\u00e1zk\u00f3dtat\u00e1st okozott a bar\u00e1taiban\u201d. A n\u00e9zetelt\u00e9r\u00e9s \u00e1talakul, \u00e9s Giordani \u00faj \u00e9s er\u0151s \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9get nyer a m\u00e9ly p\u00e1rbesz\u00e9d ir\u00e1nt. Egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 elk\u00f6telezetts\u00e9ge k\u00f6z\u00f6ss\u00e9giv\u00e9 v\u00e1lik, \u00e9s id\u0151vel politikusok egy csoportja veszi \u00e1t: az 1950-es \u00e9vekben megalakult parlamenti k\u00e9pvisel\u0151k kis csoportj\u00e1t\u00f3l a vil\u00e1g minden t\u00e1j\u00e1n megalak\u00edtott Politikai Mozgalom az Egys\u00e9g\u00e9rt -ig, amelyet Chiara Lubich 1996-ban alap\u00edtott.<\/p>\n
Giordani 1980 \u00e1prilis 18-\u00e1n halt meg, boldogg\u00e1 avat\u00e1si pere folyamatban van.<\/p>\n<\/div>
<\/div><\/div><\/div><\/div><\/div><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":2618,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"100-width.php","meta":{"footnotes":""},"class_list":["post-4982","page","type-page","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/focolare.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/4982","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/focolare.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/focolare.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/focolare.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/focolare.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=4982"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/focolare.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/4982\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":4985,"href":"https:\/\/focolare.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/4982\/revisions\/4985"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/focolare.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2618"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/focolare.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=4982"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}
Az Olaszorsz\u00e1g-i Tivoliban sz\u00fcletett 1894-ben els\u0151k\u00e9nt a hat gyerek k\u00f6z\u00fcl a szer\u00e9ny anyagi helyzettel rendelkez\u0151 csal\u00e1dban. \u00c9ppen befejezte tanulm\u00e1nyait amikor kit\u00f6rt az Els\u0151 Vil\u00e1ghbor\u00fa \u00e9s Giordani a l\u00f6v\u00e9sz\u00e1rkokban \u00e9li \u00e1t. Nem l\u0151 az ellens\u00e9gre, mivel a kereszt\u00e9nys\u00e9g tiltja az \u00f6l\u00e9st, viszont e b\u00e1tor v\u00e1laszt\u00e1s\u00e1nak \u00e1ra az, hogy \u0151 sebes\u00fcl meg s\u00falyosan. Mik\u00f6zben katonai korh\u00e1zakban kereste a gy\u00f3gyul\u00e1st v\u00e9gezte el az Irodalom \u00e9s Filoz\u00f3fia szakot. 1920-ban \u00f6sszeh\u00e1zasodik feles\u00e9g\u00e9vel, Mya-val, akivel 4 gyermek\u00fck lesz.<\/p>\n
A politikai k\u00f6vetkezetess\u00e9g b\u00e1tors\u00e1ga<\/em> – Giordani egy olyan politikai kult\u00fara tan\u00faj\u00e1nak tekinthet\u0151, amely \u00e9rt\u00e9keli a k\u00f6vetkezetess\u00e9get, a p\u00e1rbesz\u00e9det \u00e9s a b\u00e9keteremt\u00e9st. Giordani, egy a hatalom szor\u00edt\u00e1s\u00e1t\u00f3l is, teljesen szabad ember volt: \u00e9lete ma is kih\u00edv\u00e1s el\u00e9 \u00e1ll\u00edt benn\u00fcnket.<\/p>\n Az els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt csatlakozott az Olasz N\u00e9pp\u00e1rthoz<\/em> \u2013 politikai \u00e9letrajza 1919-ben kezd\u0151dik, amikor az els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt tal\u00e1ljuk, akik v\u00e1laszoltak az \u00faj N\u00e9pp\u00e1rt alap\u00edt\u00f3ja, Don Luigi Sturzo \u201eaz er\u0151s szabadok felh\u00edv\u00e1s\u00e1ra\u201d. A nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u0151tt a Revolta Catolic\u0103 (1925) c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9vel t\u0171nik ki, amely a fasiszta hatalmi rendszerrel szembeni heves ellen\u00e1ll\u00e1sr\u00f3l sz\u00f3l, \u00e9s kem\u00e9nyen viszonyul azokhoz a katolikus csoportokhoz, akik engedtek a rezsim cs\u00e1b\u00edt\u00e1s\u00e1nak. M\u00e1r ebben a sz\u00f6veg\u00e9ben is kijelenti, hogy az emberi egy\u00fctt\u00e9l\u00e9st az egyetemes testv\u00e9ris\u00e9gre kell alapozni. N\u00e9h\u00e1ny hitv\u00e9delmi t\u00e9m\u00e1j\u00fa k\u00f6nyv\u00e9n kereszt\u00fcl dacol kor\u00e1nak ideol\u00f3gi\u00e1ival, \u00e9s al\u00e1h\u00fazza a szolg\u00e1lat \u00e9s a j\u00f3t\u00e9konys\u00e1g lelk\u00fclet\u00e9t, amely \u00e1t kellene hassa a politik\u00e1t \u00e9s a hatalmat.<\/p>\n \u00c9letszents\u00e9g \u00e9s politika<\/em> – Az 1924-es \u00e9s az 1946-os v\u00e1laszt\u00e1sokon jel\u00f6lt. 1946-ban az Alkotm\u00e1nyoz\u00f3 Nemzetgy\u0171l\u00e9s \u00e9s a Kereszt\u00e9nydemokr\u00e1cia r\u00e9sz\u00e9r\u0151l a K\u00e9pvisel\u0151h\u00e1z Parlamenti K\u00f6zgy\u0171l\u00e9s\u00e9nek tagjak\u00e9nt a politik\u00e1ba l\u00e9pve felvet\u0151dik a k\u00e9rd\u00e9s: \u201eLehet-e szent a politikus? E\u0151l\u00e9ptetve az „A N\u00e9p” p\u00e1rt\u00fajs\u00e1g szerkeszt\u0151j\u00e9nek napl\u00f3j\u00e1ban ezt \u00edrja: „ismertetni a szentet, a szents\u00e9get egy szeg\u00e9ny \u00fajs\u00e1gon kereszt\u00fcl; terjeszteni az \u00e9letszents\u00e9get a K\u00e9pvisel\u0151h\u00e1z foly\u00f3s\u00f3j\u00e1n … ki fogja megtenni ezt a csod\u00e1t? ”<\/p>\n Hamarosan az \u00faj politikai tapasztalatok sor\u00e1n sok neh\u00e9zs\u00e9gbe \u00fctk\u00f6zik. Hogy ne t\u00e9rjen el a szakmai korrekts\u00e9gt\u0151l azzal, hogy az \u00fajs\u00e1got az \u00e9pp aktu\u00e1lis politikai j\u00e1t\u00e9koknak vesse al\u00e1, \u00fagy d\u00f6nt, hogy lemond igazgat\u00f3i posztj\u00e1r\u00f3l, \u00e9s \u00edgy im\u00e1dkozik: „ez a megal\u00e1ztat\u00e1s arra szolg\u00e1l, hogy \u00fcres lelkemet \u00fajra el\u00e9d helyezzem, Uram.” \u201eF\u00e9lre\u00e9rt\u00e9seket, r\u00e1galmaz\u00e1sokat, g\u00fanyt, elhagyatotts\u00e1got\u201d kell elviselnie, amelyek \u201ecsal\u00f3d\u00e1st \u00e9s keser\u0171s\u00e9get\u201d okoznak sz\u00e1m\u00e1ra; meg\u00e9rti, hogy ezek \u201epr\u00f3bat\u00e9telek\u201d a szentt\u00e9 v\u00e1l\u00e1shoz.<\/p>\n Megingathatatlan b\u00e9kep\u00e1rti<\/em> \u2013 B\u00e9ke ir\u00e1nti elk\u00f6telezetts\u00e9ge pr\u00f3f\u00e9tikus \u00e9s meggy\u0151z\u0151: pacifista az Els\u0151 Vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa dr\u00e1mai \u00e9veiben, amikor a civil t\u00e1rsadalom megosztott volt a semlegesek \u00e9s az intervencionist\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt. Pacifista az 1920-as \u00e9vek eleje \u00f3ta, amikor bemutatja az Egyes\u00fclt \u00c1llamokat Eur\u00f3p\u00e1nak. Ism\u00e9t b\u00e9k\u00e9t \u00e9s egyetemes testv\u00e9ris\u00e9get akar, amikor – egy h\u00edres 1949-es parlamenti besz\u00e9d\u00e9ben – ragaszkodik az Atlanti Paktumhoz, \u00e9s nemcsak a v\u00e9delem eszk\u00f6zek\u00e9nt \u00e9rtelmezi, hanem az eur\u00f3pai n\u00e9pek, k\u00f6zt\u00fck Oroszorsz\u00e1g k\u00f6z\u00f6tti b\u00e9ke elv\u00e9nek is. A b\u00e9k\u00e9r\u0151l alkotott elk\u00e9pzel\u00e9se k\u00f6zvetlen\u00fcl a szeretet t\u00f6rv\u00e9ny\u00e9b\u0151l, a szolidarit\u00e1s ig\u00e9ny\u00e9b\u0151l, valamint a racion\u00e1lis, t\u00e1rsadalmi \u00e9s gazdas\u00e1gi k\u00f6vetelm\u00e9nyekb\u0151l fakad. A „h\u00e1bor\u00fa gyilkoss\u00e1g” (meg\u00f6li az embert, v\u00e9tve az \u00f6t\u00f6dik parancsolat ellen) „k\u00e9pm\u00e1s\u00e1ban istengyilkoss\u00e1g” (elnyomja az emberben a teremtm\u00e9nyt \u00e9s Isten k\u00e9pm\u00e1s\u00e1t) \u00e9s \u00f6ngyilkoss\u00e1g, mert az emberis\u00e9g k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen manaps\u00e1g, egyetlen organizmus, amely \u00f6nmag\u00e1t puszt\u00edtja el ha konfliktusokba keveredik.<\/p>\n Olyan ember, aki gyakorolja a b\u00e9k\u00e9t amellett, hogy pr\u00e9dik\u00e1lja. Eml\u00e9ksz\u00fcnk r\u00e1 p\u00e1rbesz\u00e9dei \u00e1ltal az 1950-es \u00e9vek elej\u00e9r\u0151l, az \u00e1ltala vezetett \u00fajs\u00e1gok lapjair\u00f3l, a kommunista vil\u00e1g k\u00e9pvisel\u0151ivel, p\u00e9ld\u00e1ul a mil\u00e1n\u00f3i Unitate \u00fajs\u00e1g igazgat\u00f3j\u00e1val, Davide Lajoloval azokban az \u00e9vekben, amikor a kommunist\u00e1kat az egyh\u00e1z kik\u00f6z\u00f6s\u00edtette. Ez a kezdem\u00e9nyez\u00e9s, bizonyos felz\u00fadul\u00e1st \u00e9s n\u00e9mi f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9st okoz.<\/p>\n Arra is eml\u00e9ksz\u00fcnk, hogy a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9n, 1945-ben n\u00e9h\u00e1ny fasiszta vezet\u0151 megment\u00e9s\u00e9n dolgozott a felszabadul\u00e1st k\u00f6vet\u0151 napokban bek\u00f6vetkezett lincsel\u00e9st\u0151l \u00e9s summ\u00e1s kiv\u00e9gz\u00e9sekt\u0151l, \u0151 aki a fasizmus alatt elszenvedte az ideol\u00f3giai \u00e9s kultur\u00e1lis n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u00e9seket \u00e9s szenved\u00e9seket.<\/p>\n Hozz\u00e1 tartozik a szocialista Caloss\u00f3val egy\u00fctt bemutatott els\u0151, a lelkiismereti szabads\u00e1ggal kapcsolatos t\u00f6rv\u00e9ny (1949). A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 p\u00e1rtok parlamenti k\u00e9pvisel\u0151ivel k\u00f6t\u00f6tt parlamenti B\u00e9kemeg\u00e1llapod\u00e1s (1951) els\u0151 inspir\u00e1l\u00f3i k\u00f6z\u00e9 tartozik.<\/p>\n A demokr\u00e1ci\u00e1r\u00f3l val\u00f3 felfog\u00e1sa az emberek k\u00f6z\u00f6tti kapcsolat etikai tartalm\u00e1b\u00f3l indul ki, teh\u00e1t mindegyik\u00fck m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g\u00e1nak \u00e9s a k\u00f6zj\u00f3t meghat\u00e1roz\u00f3 \u00e9rt\u00e9k\u00e9nek elismer\u00e9s\u00e9b\u0151l. Ebben az \u00e9rtelemben demokratikus lelk\u00fclete a kereszt\u00e9ny inspir\u00e1ci\u00f3ban gy\u00f6kerezik. N\u00e9h\u00e1ny h\u00edres k\u00f6tetben, mint p\u00e9ld\u00e1ul a Disumanesimo<\/em> (1941), a Kereszt\u00e9ny \u00fatt\u00f6r\u0151k a demokr\u00e1ci\u00e1ban<\/em> (1950) \u00e9s a K\u00e9t v\u00e1ros<\/em> (1961), hangs\u00falyozza, hogy a politika a kereszt\u00e9ny szeretet legmagasabb szint\u0171 szervezett form\u00e1ja lenne. De nem csak. Tudva j\u00f3l, hogy a politika m\u00e1sokn\u00e1l ter\u00fcletekn\u00e9l jobban ki van t\u00e9ve a \u201ekorrupci\u00f3nak, hazugs\u00e1gnak, amb\u00edci\u00f3nak\u201d \u2013 m\u00e9g azt is \u00edrja, hogy \u201ea hatalom s\u00e1t\u00e1niz\u00e1l\u201d (1962). Ezt a ma minden eddigin\u00e9l aktu\u00e1lisabb \u00fczenetet ind\u00edtja el: ha mindannyiunknak szents\u00e9gre van sz\u00fcks\u00e9ge, \u201eaz \u00e1llamf\u00e9rfiaknak, a t\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00f3knak, a k\u00f6zigazgat\u00e1snak kett\u0151s adagra van sz\u00fcks\u00e9ge\u201d (1962).<\/p>\n A Chiara Lubich-cal val\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1s<\/em> \u2013 1948 \u00e9lete d\u00f6nt\u0151 \u00e9ve: 54 \u00e9ves, politikai \u00e9s kultur\u00e1lis ter\u00fcleten elfogadott f\u00e9rfi, \u00e9s tal\u00e1lkozik az akkor huszonnyolc \u00e9ves Chiara Lubich-kal, akiben egy rendk\u00edv\u00fcli karizm\u00e1t ismer fel. Teljes m\u00e9rt\u00e9kben k\u00f6t\u0151dik a Focolare Mozgalomhoz, \u00e9s Chiara mellett fontos szerepet j\u00e1tszik a Mozgalom sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9s a lelkis\u00e9g elm\u00e9ly\u00edt\u00e9s\u00e9ben, annyira, hogy Chiara t\u00f6bbsz\u00f6r is t\u00e1rsalap\u00edt\u00f3nak nevezte.<\/p>\n Miut\u00e1n elhagyta a parlamentet 1953-ban, Giordani abbahagyta a politik\u00e1t az\u00e9rt, hogy egy \u00faj szoci\u00e1lis \u00e9s politikai k\u00falt\u00fara \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek szentelje mag\u00e1t, amely egy nagyobb dimenyi\u00f3ban j\u00e1tsz\u00f3dik: az emberis\u00e9g csal\u00e1dj\u00e1ban. A Chiar\u00e1val val\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1s \u00e9let\u00e9ben egy fordul\u00f3pontot hozott az \u00e9let\u00e9be. K\u00e9s\u0151bb ezt mondta: „Minden tanulm\u00e1nyom, ide\u00e1ljaim, m\u00e9g \u00e9letem esem\u00e9nyei is e c\u00e9l fel\u00e9 ir\u00e1nyultak sz\u00e1momra… Azt mondhatn\u00e1m hogy el\u0151bb kerestem, most megtal\u00e1ltam.<\/p>\n Leny\u00fcg\u00f6zi a Chiara \u00e1ltal hirdetett \u00e9s meg\u00e9lt „k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi lelkis\u00e9g” evang\u00e9liumi radikalit\u00e1sa. Az \u00faj fordul\u00f3pont Giordani \u00e9let\u00e9ben olyan m\u00e9lyrehat\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1st id\u00e9z el\u0151, hogy \u2013 amint \u00edrja \u2013 \u201emegr\u00e1zk\u00f3dtat\u00e1st okozott a bar\u00e1taiban\u201d. A n\u00e9zetelt\u00e9r\u00e9s \u00e1talakul, \u00e9s Giordani \u00faj \u00e9s er\u0151s \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9get nyer a m\u00e9ly p\u00e1rbesz\u00e9d ir\u00e1nt. Egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 elk\u00f6telezetts\u00e9ge k\u00f6z\u00f6ss\u00e9giv\u00e9 v\u00e1lik, \u00e9s id\u0151vel politikusok egy csoportja veszi \u00e1t: az 1950-es \u00e9vekben megalakult parlamenti k\u00e9pvisel\u0151k kis csoportj\u00e1t\u00f3l a vil\u00e1g minden t\u00e1j\u00e1n megalak\u00edtott Politikai Mozgalom az Egys\u00e9g\u00e9rt -ig, amelyet Chiara Lubich 1996-ban alap\u00edtott.<\/p>\n Giordani 1980 \u00e1prilis 18-\u00e1n halt meg, boldogg\u00e1 avat\u00e1si pere folyamatban van.<\/p>\n<\/div> Az Olaszorsz\u00e1g-i Tivoliban sz\u00fcletett 1894-ben els\u0151k\u00e9nt a hat gyerek k\u00f6z\u00fcl a szer\u00e9ny anyagi helyzettel rendelkez\u0151 csal\u00e1dban. \u00c9ppen befejezte tanulm\u00e1nyait amikor kit\u00f6rt az Els\u0151 Vil\u00e1ghbor\u00fa \u00e9s Giordani a l\u00f6v\u00e9sz\u00e1rkokban \u00e9li \u00e1t. Nem l\u0151 az ellens\u00e9gre, mivel a kereszt\u00e9nys\u00e9g tiltja az \u00f6l\u00e9st, viszont e b\u00e1tor v\u00e1laszt\u00e1s\u00e1nak \u00e1ra az, hogy \u0151 sebes\u00fcl meg s\u00falyosan. Mik\u00f6zben katonai korh\u00e1zakban kereste a gy\u00f3gyul\u00e1st v\u00e9gezte el az Irodalom \u00e9s Filoz\u00f3fia szakot. 1920-ban \u00f6sszeh\u00e1zasodik feles\u00e9g\u00e9vel, Mya-val, akivel 4 gyermek\u00fck lesz.<\/p>\n A politikai k\u00f6vetkezetess\u00e9g b\u00e1tors\u00e1ga<\/em> – Giordani egy olyan politikai kult\u00fara tan\u00faj\u00e1nak tekinthet\u0151, amely \u00e9rt\u00e9keli a k\u00f6vetkezetess\u00e9get, a p\u00e1rbesz\u00e9det \u00e9s a b\u00e9keteremt\u00e9st. Giordani, egy a hatalom szor\u00edt\u00e1s\u00e1t\u00f3l is, teljesen szabad ember volt: \u00e9lete ma is kih\u00edv\u00e1s el\u00e9 \u00e1ll\u00edt benn\u00fcnket.<\/p>\n Az els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt csatlakozott az Olasz N\u00e9pp\u00e1rthoz<\/em> \u2013 politikai \u00e9letrajza 1919-ben kezd\u0151dik, amikor az els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt tal\u00e1ljuk, akik v\u00e1laszoltak az \u00faj N\u00e9pp\u00e1rt alap\u00edt\u00f3ja, Don Luigi Sturzo \u201eaz er\u0151s szabadok felh\u00edv\u00e1s\u00e1ra\u201d. A nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u0151tt a Revolta Catolic\u0103 (1925) c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9vel t\u0171nik ki, amely a fasiszta hatalmi rendszerrel szembeni heves ellen\u00e1ll\u00e1sr\u00f3l sz\u00f3l, \u00e9s kem\u00e9nyen viszonyul azokhoz a katolikus csoportokhoz, akik engedtek a rezsim cs\u00e1b\u00edt\u00e1s\u00e1nak. M\u00e1r ebben a sz\u00f6veg\u00e9ben is kijelenti, hogy az emberi egy\u00fctt\u00e9l\u00e9st az egyetemes testv\u00e9ris\u00e9gre kell alapozni. N\u00e9h\u00e1ny hitv\u00e9delmi t\u00e9m\u00e1j\u00fa k\u00f6nyv\u00e9n kereszt\u00fcl dacol kor\u00e1nak ideol\u00f3gi\u00e1ival, \u00e9s al\u00e1h\u00fazza a szolg\u00e1lat \u00e9s a j\u00f3t\u00e9konys\u00e1g lelk\u00fclet\u00e9t, amely \u00e1t kellene hassa a politik\u00e1t \u00e9s a hatalmat.<\/p>\n \u00c9letszents\u00e9g \u00e9s politika<\/em> – Az 1924-es \u00e9s az 1946-os v\u00e1laszt\u00e1sokon jel\u00f6lt. 1946-ban az Alkotm\u00e1nyoz\u00f3 Nemzetgy\u0171l\u00e9s \u00e9s a Kereszt\u00e9nydemokr\u00e1cia r\u00e9sz\u00e9r\u0151l a K\u00e9pvisel\u0151h\u00e1z Parlamenti K\u00f6zgy\u0171l\u00e9s\u00e9nek tagjak\u00e9nt a politik\u00e1ba l\u00e9pve felvet\u0151dik a k\u00e9rd\u00e9s: \u201eLehet-e szent a politikus? E\u0151l\u00e9ptetve az „A N\u00e9p” p\u00e1rt\u00fajs\u00e1g szerkeszt\u0151j\u00e9nek napl\u00f3j\u00e1ban ezt \u00edrja: „ismertetni a szentet, a szents\u00e9get egy szeg\u00e9ny \u00fajs\u00e1gon kereszt\u00fcl; terjeszteni az \u00e9letszents\u00e9get a K\u00e9pvisel\u0151h\u00e1z foly\u00f3s\u00f3j\u00e1n … ki fogja megtenni ezt a csod\u00e1t? ”<\/p>\n Hamarosan az \u00faj politikai tapasztalatok sor\u00e1n sok neh\u00e9zs\u00e9gbe \u00fctk\u00f6zik. Hogy ne t\u00e9rjen el a szakmai korrekts\u00e9gt\u0151l azzal, hogy az \u00fajs\u00e1got az \u00e9pp aktu\u00e1lis politikai j\u00e1t\u00e9koknak vesse al\u00e1, \u00fagy d\u00f6nt, hogy lemond igazgat\u00f3i posztj\u00e1r\u00f3l, \u00e9s \u00edgy im\u00e1dkozik: „ez a megal\u00e1ztat\u00e1s arra szolg\u00e1l, hogy \u00fcres lelkemet \u00fajra el\u00e9d helyezzem, Uram.” \u201eF\u00e9lre\u00e9rt\u00e9seket, r\u00e1galmaz\u00e1sokat, g\u00fanyt, elhagyatotts\u00e1got\u201d kell elviselnie, amelyek \u201ecsal\u00f3d\u00e1st \u00e9s keser\u0171s\u00e9get\u201d okoznak sz\u00e1m\u00e1ra; meg\u00e9rti, hogy ezek \u201epr\u00f3bat\u00e9telek\u201d a szentt\u00e9 v\u00e1l\u00e1shoz.<\/p>\n Megingathatatlan b\u00e9kep\u00e1rti<\/em> \u2013 B\u00e9ke ir\u00e1nti elk\u00f6telezetts\u00e9ge pr\u00f3f\u00e9tikus \u00e9s meggy\u0151z\u0151: pacifista az Els\u0151 Vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa dr\u00e1mai \u00e9veiben, amikor a civil t\u00e1rsadalom megosztott volt a semlegesek \u00e9s az intervencionist\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt. Pacifista az 1920-as \u00e9vek eleje \u00f3ta, amikor bemutatja az Egyes\u00fclt \u00c1llamokat Eur\u00f3p\u00e1nak. Ism\u00e9t b\u00e9k\u00e9t \u00e9s egyetemes testv\u00e9ris\u00e9get akar, amikor – egy h\u00edres 1949-es parlamenti besz\u00e9d\u00e9ben – ragaszkodik az Atlanti Paktumhoz, \u00e9s nemcsak a v\u00e9delem eszk\u00f6zek\u00e9nt \u00e9rtelmezi, hanem az eur\u00f3pai n\u00e9pek, k\u00f6zt\u00fck Oroszorsz\u00e1g k\u00f6z\u00f6tti b\u00e9ke elv\u00e9nek is. A b\u00e9k\u00e9r\u0151l alkotott elk\u00e9pzel\u00e9se k\u00f6zvetlen\u00fcl a szeretet t\u00f6rv\u00e9ny\u00e9b\u0151l, a szolidarit\u00e1s ig\u00e9ny\u00e9b\u0151l, valamint a racion\u00e1lis, t\u00e1rsadalmi \u00e9s gazdas\u00e1gi k\u00f6vetelm\u00e9nyekb\u0151l fakad. A „h\u00e1bor\u00fa gyilkoss\u00e1g” (meg\u00f6li az embert, v\u00e9tve az \u00f6t\u00f6dik parancsolat ellen) „k\u00e9pm\u00e1s\u00e1ban istengyilkoss\u00e1g” (elnyomja az emberben a teremtm\u00e9nyt \u00e9s Isten k\u00e9pm\u00e1s\u00e1t) \u00e9s \u00f6ngyilkoss\u00e1g, mert az emberis\u00e9g k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen manaps\u00e1g, egyetlen organizmus, amely \u00f6nmag\u00e1t puszt\u00edtja el ha konfliktusokba keveredik.<\/p>\n Olyan ember, aki gyakorolja a b\u00e9k\u00e9t amellett, hogy pr\u00e9dik\u00e1lja. Eml\u00e9ksz\u00fcnk r\u00e1 p\u00e1rbesz\u00e9dei \u00e1ltal az 1950-es \u00e9vek elej\u00e9r\u0151l, az \u00e1ltala vezetett \u00fajs\u00e1gok lapjair\u00f3l, a kommunista vil\u00e1g k\u00e9pvisel\u0151ivel, p\u00e9ld\u00e1ul a mil\u00e1n\u00f3i Unitate \u00fajs\u00e1g igazgat\u00f3j\u00e1val, Davide Lajoloval azokban az \u00e9vekben, amikor a kommunist\u00e1kat az egyh\u00e1z kik\u00f6z\u00f6s\u00edtette. Ez a kezdem\u00e9nyez\u00e9s, bizonyos felz\u00fadul\u00e1st \u00e9s n\u00e9mi f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9st okoz.<\/p>\n Arra is eml\u00e9ksz\u00fcnk, hogy a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9n, 1945-ben n\u00e9h\u00e1ny fasiszta vezet\u0151 megment\u00e9s\u00e9n dolgozott a felszabadul\u00e1st k\u00f6vet\u0151 napokban bek\u00f6vetkezett lincsel\u00e9st\u0151l \u00e9s summ\u00e1s kiv\u00e9gz\u00e9sekt\u0151l, \u0151 aki a fasizmus alatt elszenvedte az ideol\u00f3giai \u00e9s kultur\u00e1lis n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u00e9seket \u00e9s szenved\u00e9seket.<\/p>\n Hozz\u00e1 tartozik a szocialista Caloss\u00f3val egy\u00fctt bemutatott els\u0151, a lelkiismereti szabads\u00e1ggal kapcsolatos t\u00f6rv\u00e9ny (1949). A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 p\u00e1rtok parlamenti k\u00e9pvisel\u0151ivel k\u00f6t\u00f6tt parlamenti B\u00e9kemeg\u00e1llapod\u00e1s (1951) els\u0151 inspir\u00e1l\u00f3i k\u00f6z\u00e9 tartozik.<\/p>\n A demokr\u00e1ci\u00e1r\u00f3l val\u00f3 felfog\u00e1sa az emberek k\u00f6z\u00f6tti kapcsolat etikai tartalm\u00e1b\u00f3l indul ki, teh\u00e1t mindegyik\u00fck m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g\u00e1nak \u00e9s a k\u00f6zj\u00f3t meghat\u00e1roz\u00f3 \u00e9rt\u00e9k\u00e9nek elismer\u00e9s\u00e9b\u0151l. Ebben az \u00e9rtelemben demokratikus lelk\u00fclete a kereszt\u00e9ny inspir\u00e1ci\u00f3ban gy\u00f6kerezik. N\u00e9h\u00e1ny h\u00edres k\u00f6tetben, mint p\u00e9ld\u00e1ul a Disumanesimo<\/em> (1941), a Kereszt\u00e9ny \u00fatt\u00f6r\u0151k a demokr\u00e1ci\u00e1ban<\/em> (1950) \u00e9s a K\u00e9t v\u00e1ros<\/em> (1961), hangs\u00falyozza, hogy a politika a kereszt\u00e9ny szeretet legmagasabb szint\u0171 szervezett form\u00e1ja lenne. De nem csak. Tudva j\u00f3l, hogy a politika m\u00e1sokn\u00e1l ter\u00fcletekn\u00e9l jobban ki van t\u00e9ve a \u201ekorrupci\u00f3nak, hazugs\u00e1gnak, amb\u00edci\u00f3nak\u201d \u2013 m\u00e9g azt is \u00edrja, hogy \u201ea hatalom s\u00e1t\u00e1niz\u00e1l\u201d (1962). Ezt a ma minden eddigin\u00e9l aktu\u00e1lisabb \u00fczenetet ind\u00edtja el: ha mindannyiunknak szents\u00e9gre van sz\u00fcks\u00e9ge, \u201eaz \u00e1llamf\u00e9rfiaknak, a t\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00f3knak, a k\u00f6zigazgat\u00e1snak kett\u0151s adagra van sz\u00fcks\u00e9ge\u201d (1962).<\/p>\n A Chiara Lubich-cal val\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1s<\/em> \u2013 1948 \u00e9lete d\u00f6nt\u0151 \u00e9ve: 54 \u00e9ves, politikai \u00e9s kultur\u00e1lis ter\u00fcleten elfogadott f\u00e9rfi, \u00e9s tal\u00e1lkozik az akkor huszonnyolc \u00e9ves Chiara Lubich-kal, akiben egy rendk\u00edv\u00fcli karizm\u00e1t ismer fel. Teljes m\u00e9rt\u00e9kben k\u00f6t\u0151dik a Focolare Mozgalomhoz, \u00e9s Chiara mellett fontos szerepet j\u00e1tszik a Mozgalom sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9s a lelkis\u00e9g elm\u00e9ly\u00edt\u00e9s\u00e9ben, annyira, hogy Chiara t\u00f6bbsz\u00f6r is t\u00e1rsalap\u00edt\u00f3nak nevezte.<\/p>\n Miut\u00e1n elhagyta a parlamentet 1953-ban, Giordani abbahagyta a politik\u00e1t az\u00e9rt, hogy egy \u00faj szoci\u00e1lis \u00e9s politikai k\u00falt\u00fara \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek szentelje mag\u00e1t, amely egy nagyobb dimenyi\u00f3ban j\u00e1tsz\u00f3dik: az emberis\u00e9g csal\u00e1dj\u00e1ban. A Chiar\u00e1val val\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1s \u00e9let\u00e9ben egy fordul\u00f3pontot hozott az \u00e9let\u00e9be. K\u00e9s\u0151bb ezt mondta: „Minden tanulm\u00e1nyom, ide\u00e1ljaim, m\u00e9g \u00e9letem esem\u00e9nyei is e c\u00e9l fel\u00e9 ir\u00e1nyultak sz\u00e1momra… Azt mondhatn\u00e1m hogy el\u0151bb kerestem, most megtal\u00e1ltam.<\/p>\n Leny\u00fcg\u00f6zi a Chiara \u00e1ltal hirdetett \u00e9s meg\u00e9lt „k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi lelkis\u00e9g” evang\u00e9liumi radikalit\u00e1sa. Az \u00faj fordul\u00f3pont Giordani \u00e9let\u00e9ben olyan m\u00e9lyrehat\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1st id\u00e9z el\u0151, hogy \u2013 amint \u00edrja \u2013 \u201emegr\u00e1zk\u00f3dtat\u00e1st okozott a bar\u00e1taiban\u201d. A n\u00e9zetelt\u00e9r\u00e9s \u00e1talakul, \u00e9s Giordani \u00faj \u00e9s er\u0151s \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9get nyer a m\u00e9ly p\u00e1rbesz\u00e9d ir\u00e1nt. Egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 elk\u00f6telezetts\u00e9ge k\u00f6z\u00f6ss\u00e9giv\u00e9 v\u00e1lik, \u00e9s id\u0151vel politikusok egy csoportja veszi \u00e1t: az 1950-es \u00e9vekben megalakult parlamenti k\u00e9pvisel\u0151k kis csoportj\u00e1t\u00f3l a vil\u00e1g minden t\u00e1j\u00e1n megalak\u00edtott Politikai Mozgalom az Egys\u00e9g\u00e9rt -ig, amelyet Chiara Lubich 1996-ban alap\u00edtott.<\/p>\n Giordani 1980 \u00e1prilis 18-\u00e1n halt meg, boldogg\u00e1 avat\u00e1si pere folyamatban van.<\/p>\n<\/div><\/span><\/div>IGINO GIORDANI<\/strong><\/h2><\/div>
<\/span><\/div>